Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Sümegi György: „Keresztény nemzeti irányba” (A Kecskeméti Művésztelep újjászervezése 1920-ben)
103 Az első világháború befejezése s az elzúgó forradalmak után a párizsi békekonferencián kialakult helyzet, majd a trianoni béke, ha lehet, lelkileg még lejjebb, még mélyebb pontra taszította a területe nagyobbik, lakossága kultúrája, történeti emlékei stb. jelentős részét elveszítő csonka országot s annak lakóit. A nép, a nemzet, az ország valamilyen meg- és fönnmaradása volt a tét, s így természetesnek látszhat, hogy egy kiüresedett művésztelepi formáció újjászervezése történetileg irreleváns kérdés lehetett 1919–1920 fordulóján. A bénultság, a kilátástalannak tetsző jövő ködképei mégis legalább a maradék ország értékei számbavételére sarkallták a tenni akarókat. Hamarost kiderült, hogy a Képzőművészeti Főiskola legjelentősebb továbbképzési bázisa, az őszi és tavaszi szemesztert kiegészítő harmadik, a trimeszter, a nyári gyakorlat legfontosabb helyszíne – a Nagybányai Művésztelep – Romániához került. Az első számú bázis kiesése óriási hiányt, pótolandó láncszemet jelentett, noha az is igaz, hogy mellette Szolnokon, Kecskeméten, sőt épp az első háborús év nyarán, 1914-ben Szentesen is volt nyári tanfolyam a Képzőművészeti Főiskola rajztanár- és művészjelöltjeinek. Ebben a helyzetben „Révész Imre festőművész, főiskolai tanár a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrtól még az 1919/21. tanév folyamán azt kérelmezte, hogy Kecskeméten »új szépművészeti iskola« (kiemelés az eredeti közlésben) alapíttassék, és annak magyar nemzeti szellemben való irányításával és vezetésével ő bízassék meg. Mivel kívánatosnak látszott, hogy ezen már létező kecskeméti művésztelep az Orsz. M. kir. Képzőművészeti Főiskolához kapcsoltassék, a telep rendbehozatalával, illetőleg az ottani festőművészeti tanfolyam vezetésével Révész Imre bízatott meg, s e végből előre meg nem határozott időre a kecskeméti művésztelepre delegáltatott, ahol működését – természetesen állami támogatással – 1920. évi augusztus hó elején meg is kezdte, s azóta is állandóan ott tartózkodván, a Főiskola itteni működési terétől pedig úgy látszik véglegesen megvált” – összegezte a történteket a Képzőművészeti Főiskola szemszögéből a főtitkár.3 Révész Imre (1859–1945), a népéletkép, a magyar zsánerfestészet művelője Székely Bertalannál és a bécsi akadémián tanult. Ő volt az első Munkácsy-ösztöndíjas Párizsban. Művei tematikájában a Petőfi-hagyományhoz és a nagyrészt erre alapozottan megerősödött magyar romantikától örökölt alföld-mítoszhoz kapcsolódott.4 Festményei színhelye a magyar vidék, az alföld, ahogyan ő fogalmazta meg: „Engem egész életemben a magyar élet érdekelt. Kisdiák koromban láttam a debreceni civiseket, később, férfikoromban a szentesi parasztokat.”5 Szentesen 1914-ben rajztanárok részére már vezetett „rajz és festészeti továbbképző” tanfolyamot, ám az első világháború kitörése, a mozgósítások megindulása miatt ez nem teljesedhetett ki (pl. összefoglaló kiállítása elmaradt).6 Révész Imrének volt tehát némi gyakorlata egyrészt, másrészt pedig 60 évesen végleg vidékre, az ő motívumaihoz, a nem 3 Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1917/18–1920/21. tanévről . Szerk.: Várdai Szilárd. Bp. (1921) 7. Révész Imrének említett, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez írt beadványa a VKM iratanyagában sajnálatos módon nem maradt fönn, nem található a második világháborúban és 1956-ban pusztulást szenvedett Magyar Nemzeti Levéltárban. 4 Mányokitól Aba Novákig . A magyar képzőművészet a Szovjetunió múzeumaiban. Szerk.: Grigorij Osztrovszkij, Dmitrij Seleszt. Képzőművészeti Kiadó, Bp., 1988. 10. Katalógus: 203–306., Révész Imre (1859–1945) emlékkiállítás. Bev.: Sümegi György. Sátoraljaújhely, 1989, Sümegi György: A Kecskeméti Művésztelep és Alkotóház. Új Művészet Kiadó, Bp., 1996. 54-61. 5 Révész autográf önéletrajza (Mgt., Bp.). 6 A szentesi 1914-es rajz és festészeti továbbképző tanfolyamon – amit Szentes város anyagilag is támogatott – 14 festőművész tanár vett részt. A tanfolyam története földolgozatlan. Lásd hozzá: Az Orsz. M. Kir. Képzőművészeti Főiskola Évkönyve az 1913–1914. tanévről. Szerk.: Várdai Szilárd. Bp. 1914. 11. Festőművészeti tanfolyam Szentesen . Szentes és Vidéke, 1914. május 17., Rajzoktatás, 1915/6.
