Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Tinkó Máté: Galgóczi Erzsébet társadalmi identitásának alakulása az 1954-ben keletkezett levelek tükrében
73 Tinkó Máté Galgóczi Erzsébet társadalmi identitásának alakulása az 1954-ben keletkezett levelek tükrében Bevezetés Korábbi tanulmányomban1 Galgóczi Erzsébet 1950 és 1953 közötti, az írói indulással és az első novelláskötet (Egy kosár hazai , Szépirodalmi) megjelenésével keretbe foglalható időszakát vizsgáltam, olyan informális levelekből következtetve a szerzői identitás formálódására, melyeket bizalmas barátjának, a fiatalkorában még Győrből megismert Csontos Magdának2 címzett – a dokumentumapparátust filológiailag vitatható formában 3 Berkes Erzsébet hozta nyilvánosságra Galgócziról szóló életrajzi monográfiájában, a 2001-es esztendőben. Ezen a logikai úton haladva – mely tehát a narratív identitásra fókuszál – tartom plauzibilisnek a további vizsgálódást. Az a szövegarányokból is kiderül, hogy az 1954-es év újabb, kaleidoszkópszerű sűrűsödési pont a szerző életében, csupán ebből az esztendőből tizenkét dokumentumot és hozzájuk fűzött hosszabb kommentárt közöl Galgóczitól Berkes. Az életrajzi monográfia a szerző testi-lelki zavarodottságáról és a ménfőcsanaki otthon újrafelfedezéséről egyaránt 1 Tinkó Máté: Galgóczi Erzsébet társadalmi identitásának alakulása az 1950‒1953 közötti levelek tükrében . Ambroozia, 2018/6. http://www.ambroozia-archiv.hu/2018-4/150-2018-4-tanulmany/612-tinko-mategalgoczi-erzsebet-tarsadalmi-identitasanak-alakulasa-az-1950-1953-kozotti-levelek-tukreben Letöltés ideje: 2021. 01. 21. 2 Csontos Magda (1929–2008) tanár, újságíró. 1948–49-ben diákszövetségi instruktorként járt Győrbe, és „hivatalból” adott tanácsokat a városi diákszövetségi titkár Galgóczinak. Észrevette tehetségét, biztatta, hogy írjon, országos szemináriumokra, találkozókra invitálta, ezekre azonban Galgóczi nem ment el, vagy mert otthon éppen folyt az aratás, vagy mert útiköltségre nem futotta. Alkalmasint félt is kimozdulni otthonról: nem hitt a saját sikerében. A Szabad ifjúság 1950-es novellapályázatának megnyerését követően azonban fontosnak tartja, hogy élete alakulásáról beszámoljon. Levelezésük ez évtől sűrűbbé vált, mert Csontos férjhez ment, és Szegeden tanult-dolgozott, míg Galgóczi Pesten. Berkes 2001, 181. 3 A dilemma azóta sincs megoldva, ahogy azt Berkes lábjegyzetben – noha nem a mentegetőzés gesztusával – jelzi is: „G. E. hátrahagyott kéziratainak egy részét a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi, egyelőre feldolgozatlanul. Másik részét – köztük a naplófüzeteket is – az örökösök jóváhagyásával Galgóczi Károlyné kezeli. Néhány levelet már publikált a hagyatékból, ám a naplókba nem enged bepillantást, mert ezt úgymond G. E. még életében így hagyta meg.” Berkes Erzsébet: Galgóczi Erzsébet, Budapest, Új Mandátum, 2001,181. .
