Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Standeisky Éva: Kassák álommegjelenítései
60 [...] Az álomban a lélek, megszabadulván a testtől, megmártózik a kozmoszban, átitatódik vele, s elkeveredik mozgásaival egyfajta vízszerű egységben.”6 Szókratész öregkorában egy álomkép hatására kezdett verset írni: „Azt parancsolta neki az álom, hogy ne váljék meg addig a földi élettől, amíg nem áldozott saját szerzeményben a múzsáknak. [...] Egyetlen pillanatig sem érezte úgy, hogy a lírai kitérő miatt, amelyre az álom buzdította, veszélybe kerül az általa képviselt igazság.” Szókratész idejében az álmok „nem a sötétbe vesző tudatból, hanem annak világosságából eredtek.”7 „Komolyan fontolóra kellene vennünk, hogy [...] kockázatos kiragadni is az álmot a maga közegéből, és áthelyezni az ébrenlét tudatállapotának világába. Az emberi faj történetének jelen pillanatában az álom természetes tartózkodási helye az éjszaka, a félig vagy egészen tudattalan állapot. Aki az ébrenlét kíméletlen fényét az éjszakai világ oly tünékeny egyetemére irányítja, az beleszól a dolgok természetes rendjébe, megbántja – Novalis szavaival élve – »az álom istenségei nek tartózkodó szemérmét«. Mihelyst felszínre hozzuk, az álom egykönnyen megmásítja az emberi viselkedést, nagyobb befolyással van rá, mint akkor, ha továbbra is abban a félhomályban marad, ami életre hívta.”8 Álom és művészet Hogyan értelmezhető a műalkotásban – a versben, a regényben, a publicisztikában, a képen – leírt/ábrázolt álom? Miért választja az alkotó az álomleírást? Mérei Ferenc szerint: „Az álom kreatív tett; minél inkább tudok kifejezni valamit szó ban, tárgyban, tettben, képben – akár álomképben –, annál inkább felel meg ez a természetes, hipokízismentes, spontán alkotásnak.”9 „Az álom – írja Borges – esztétikai mű, talán a legősibb esztétikai megnyilvánulás.”10 Jung szerint az álmok felépítése és alakulása „ritka esztétikai szépséget mutat.”11 „Az álom – idézi Novalist Foucault – a költészet elsődleges képe, a költészet pedig a nyelv ősi formája, »az ember anyanyelve«”12 „Az álom funkcionális elegy; az egymásra rétegződő és egymásnak ellentmondó értelmek sokszorossága és többlete okozza, hogy a jelentés képekbe költözik. Az álom képzeletbeli plasztikussága a benne napvilágot látó értelem számára az ellentmondásosság formáját képviseli.”13 Kassák avantgárd korszakának verseire, a dadaizmus és szürrealizmus stílusirányzatába sorolt költeményeire is érvényesnek tűnik Foucault megállapítása. Közhely, hogy e két irányzat leginkább az éberálom, a szabadjára engedett fantázia szüleményeit – a felszabadított tudatot, a megformálhatóság szintjére hozott gondolatokat, érzéseket – öntötte művészi formába.14 A 20. század tízes, húszas és harmincas éveiben a világ a korábbi időktől elté rően volt kaotikus, változásban-átalakulásban lévő – szürreális. Kassák világérzékelése, lelkiállapota kifejezéséhez kora művészeti irányzataiban megismert eszközöket is hasz-6 Foucault, 32., 31. 7 Pleşu, 101. 8 Pleşu, 114–115. 9 Mérei, 25. 10 A rémálom . In: Borges, 247. Borges szépprózai műnek tekinti az álmot. „Az álomlátás a legősibb esztétikai tevékenység” – írja. (Uo. 241.) 11 Jung 1908-as leveléből idéz Pleşu, 95. 12 Foucault, 36. 13 Foucault, 17. 14 Lásd ezekről A szürrealizmus és a Dadaizmus antológia című forrásgyűjteményt a bevezető tanul mánnyal.
