Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 3. szám - Fekete Vince: Halálgyakorlatok (versciklus)
3 Fekete Vince Halálgyakorlatok (Távozó nyelv) Anyám mesél, nagyapád negyvenhatban, vagy mikor, nem tudom, de te tudod, mit akarok mondani, beledobta oda, a kútba?, igen, ott van azóta is, biztosan, már meg is rozsdásodhatott, az az izé, az a..., az a..., nem akar engedelmeskedni a nyelv a szájában, ez a dermedt és fémszerű húsdarab, tudod, mire gondolok, mondja, tudom, mondom, a pisztolyt, vagy kézigránátot?, nem tudom, bizonytalanodik el hirtelen, aki birtokosa volt a szónak valamikor, mert nem találja, nem jön, azt mondja, nincsen, máshol van, és tudja, hogy tudom, mire gondol, mint aki csak az egymáshoz tartozás hangjait érti és képezi, az a miféle, az a hogyishívják, pisztoly, mondom, pisztoly, mondja, s hogy az utóbbi időben, mióta ezeket a gyógyszereket adják neki... Azok , ők?, kérdezem, igen, nincsenek szavai, gyors, könnyű szavak, amilyenek valamikor, meggyőzők, finomak, és érvek sincsenek, hiába próbálgatja a szavakat, a helyes kiejtést, mert az sem jön mindig, csak néha, váratlanul, ott a kútban, oda dobta, hogy nehogy megtalálják, mert ha igen, akkor mi lesz?, mi lett volna, nem tudja, mondja, megölik?, nem
