Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Sinkovicz László: Jánoskám, egyetlenem még inkább sokféle (Tar Sándor Rináldó és Esterházy Péter Fuharosok című szövegeinek párhuzamos olvasási kísérlete)
103 által tartja fenn és legitimálja magát, miközben kijelöli e nyelv használatának szabályait.”22 A fuharos tehát a szövegben Ideológiai Államapparátusként működik, azaz olyan hatalmi gépezetként, amely tudásának átruházása által olyan szubjektumokat hoz létre, amelyek legimitálják és fenntartják az általa képviselt rendet. „A hatalomnak ez a formája arra a közvetlen mindennapi életre gyakorolja hatását, amely kategorizálja az egyént, megjelöli saját individualitásával, hozzáragasztja saját identitásához, rákényszeríti az igazság törvényét, amelyet az egyénnek fel kell ismernie és el kell fogadnia, és amelyet őbenne másoknak fel kell ismerniük és el kell fogadniuk.”23 Ekképp a Fuharosok nem pusztán a nyelv hatalmának, de egyben az ezáltal megtermelődő ideológiai hatalom példázata is. Epifániája olyan középpontot hoz létre, amely az egyének hatalmi alávetettségi rendszerének feltételeit is megszabja és megteremti. A fuharos abszolútum, a szubjektumok Szubjektuma . „[Ő] foglalja el a Középpont helyét és ő szólítja meg a körülötte lévő egyéneket szubjektumokként egy kettős tükröző viszonyban, úgy, hogy aláveti a szubjektumokat a Szubjektumnak, megadva nekik a Szubjektumban, ahol minden szubjektum megtalálhatja saját (jelenlegi és jövőbeli) képét, a biztosítékot, hogy valóban róluk és róla van szó.” 24 A regény fényszimbolikájának rétegeibe tehát több jelentésmozzanat is be íródik. Színre viszi az ember számára megjelenő isteni-ördögi, a metafizika jelenlétét, amely azonban nem csak ezen epifániát hordozza magában, de egyúttal tudás, illetve a jelentés eredetpontjaként is értelmezhető , amelyen keresztül biohatalmi pozícióját is megszilárdítja. A fuharos a szöveg azon alakzata, amely meghatározza a jelölők mozgását és helyzetét, behatolása a terrénumba megszilárdítja annak struktúráját, hiszen e pillanattól fogva olyan origó ként működik, amely viszonyítási pont a többi számára is. Bevonulása, a szavak, azaz a nyelv bevonulása is egyben, a tudás és a jelentés kisajátítása a nyelv feletti uralom megszerzésén át történik meg. A fuharos fénylő jelenléte maga a Logosz, a Transzcendentális jelölt metaforája, amely magába sűríti az isten, az igazság és a nyelv, az Ige metafizikáját, miközben ő maga forrása is ezeknek. Ezzel szemben a Rináldó a Fuharosok nyitójelenetére és az abban felvonultatott meta forákra (fény és ablak) rímelő szövegrészében meglehetősen hangsúlyosan az előbbi kiiktatásáról, illetve a szövegtérbe való be nem jutásáról tanúskodik. „Ritkán húzták szét a sötétítő függönyt, egy nagy ecetfa úgyis eltakart előlük az utca felől mindent, és így a bútor sem fakult annyira, szellőztetéskor minden ajtót kitártak, hogy a szag menjen ki a gangra, mert az utca felé nem volt érdemes ablakot nyitni, lárma, por, benzinbűz lepte el a lakást kintről, a földszinti húsboltból nagytestű, zöld legyek, nyáron hőség és vérszag, a hentes hajnalban az utcán szúrta meg a disznót, a vérét pedig a lefolyó rácsán keresztül a csatornába engedte, de hát manapság már mindent szabad.”25 Míg az Esterházy-szövegben kiemelt szerepet kap a fény, addig a Tar é esetében annak kizárásáról, a szövegbe, a szöveg terébe való behatolás 22 Szabó Gábor, i. m. 70. 23 Michel Foucault , A szubjektum és a hatalom (ford.: Kiss Attila Atilla) = Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s. k., Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv II. , Szeged, I ctus és JATE Irodalomelméleti csoport, 1997, 272. 24 Louis Althusser, Ideológia és az ideologikus államapparátusok: Jegyzetek egy kutatáshoz (ford.: László Kinga) = Kiss Attila Atilla, Kovács Sándor s. k., Odorics Ferenc (szerk.): Testes könyv I. , Szeged, Ictus és JATE Irodalomelméleti csoport, 1996,. 408. 25 Tar Sándor, Rinaldó = Lassú teher , Magvető, 1998, 124. A továbbiakban ezen kiadás alapján a megfelelő oldalszámok megadásával, illetve R betűjelöléssel a főszövegben fogok hivatkozni a szöveghelyekre.
