Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Sinkovicz László: Jánoskám, egyetlenem még inkább sokféle (Tar Sándor Rináldó és Esterházy Péter Fuharosok című szövegeinek párhuzamos olvasási kísérlete)
102 nosan visszatérő látogatásai során a magukkal hozott könyvekkel és írásokkal segítik a család földművelésének sikerességét. „Ezer szerencse, hogy rendelkezésre álltak, Lovag félhangon, húgaim, szakkönyvek, melyeket derék gazdáim az idők kezdetén jóságukban – Ja, hő, bizony az, fuharosok nevetve bólogattak, bizony tényleg.” [F. 33.] Másrészt a fényesség és ragyogás jelenléte az epifánia mellett a figurát a tudás középponti birtokosaként is kijelöli, ami leginkább a Bevezetés szövegkontextusában bomlik ki. „A fény-metafora hang súlyos jelenléte elsősorban az Iszkolás sal és A mámorr al hozza összefüggésbe a Fuharosok at, amelyekben a »fény« előfordulásait a megismeréssel, az igazság, a jelentés birtokolhatóságával kapcsolatos ismeretelméleti metaforákként értelmeztem.”20 A kötet szöveghálózatában vizsgálva a fény a megismerés, a tudás, „a végén mindenre fény derül” ismeretelméleti metaforájává válik, pontosabban legtöbb esetben épp a megvilágosodás e végpontjának és lezárhatóságának lehetetlenségéről tanúskódik. Esterházynál a fuharos a megismerés és a tudás letéteményese, jelenlétével , folytonos visszatérésével szabályozza a műsort, tudá sa garantálja a család sikerességét. A „világ világossága” definíció ekképp nem csupán istenként határozza meg a fuharost, de olyan metafizikai középpontként is, amely fénylő centrumként a tudásrendszer struktúráját is szervezi, illetve elrendezi. A fény és a fuharos mint a megismerés központi alakzatai azonban hangsúlyosan nyelvi dimenziókat is magukra öltenek a szövegben. A fuharos behatolása, illetve Zsófi beavatása és deflorációja előtt a lány az ablakra írt figurákat nem tudja értelmezni. „Púder szitál, mint por a lapulevélre – s egy ujj azután, ha már magában, járatok at rajzol az üvegre, nehéz ákombákomokat.” [ F. 13.] Az ablakra írt alakzatok értelmezhetetlensége az olvasás, így a tudás írásbeli formáinak értelmezhetetlenségére utal. Zsófi, a család többi tagjával ellentétben a beavatás előtt nem része annak a tudásrendszernek, amelynek központi alakzata a fuharos, azaz az iniciáció tétje a tudás és az írásbeliség tapasztalatának elsajátítása. Mindezt alátámasztja az is, hogy a nem-tudás, illetve tudás lehetőségének vagy letéteményesének központi figurája mindkét szöveghelyen az ablak. Az erre írt ákombákomok maradnak jelentés nélküli jelölők a lány számára, illetve ezen keresztül pillantja meg a fuharost, aki a későbbiekben lehetővé teszi a lány számára ezek értelmezhetőségét, így a tőle származó könyvek olvashatóságát is. Ugyanakkor a Fuharosok nyelvi dimenziói nemcsak a szövegen belüli összefüggések mentén válnak értelmezhetővé, hanem a Bevezetés szöveghálózatán belül is. A szöveg kezdőmondata – „Hát megjöttek!” [F. 7.] – egyben a szavak bevonulásának nyitánya is, e tekintetben pedig a fuharosok bevo nulása egyben a nyelv a behatolásává is válik. „A próza iszkolása, amelynek kezdetén [...] »a szavak bevonulásának« híres felsorolása olvasható, e katalógust a Fuharosok kezdőmonda tával kommentálja [...], ami arra utal, hogy a »példázat« intertextuális terében a fuharosok a nyelvet is helyettesíthetik. A Fuharosok így akár a nyelv hatalmának figurációs példázataként is felfogható.” 21 A szavak és a fuharosok bevonulása nélkül az ablaküvegre írt figurák nem értelmezhetők Zsófi számára, beavatástörténete ekképp eggyé válik a nyelvbe való iniciációval, azaz a Fuharosok nemcsak a nyelv hatalmának, de a behatoláson keresztül ennek, illetve a tudásrendszer elsajátításának történeteként is értelmezhető. Zsófi beavatástörténete ezért nem pusztán iniciációs aktus, de egyben a fuharos tudásrezsimébe való beavatás is. A behatolás, a lány újraformálása teszi lehetővé, hogy elsajátít sa az írást és nyelvet, ezek által pedig a tudást és az (isteni) igazságot. „A Hatalom a nyelv 20 Szabó Gábor, „...Te, ez iszkol”: Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című műve nyomában , Bp., Magvető, 2005, 180. 21 Kulcsár-Szabó Zoltán, Példázat és karnevál = DEkonFERENCIA : Fuharosok, i. m. 28–29.
