Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 2. szám - Lengyel András: Érintkezés és áramlás (Network-elemzés II.)
61 mentális feladat: teljesítmény. Nem árt, ha vannak hozzá társak. S ahogy a szabadságvágy is közvetítendő (s affirmálandó) mentális tartalom, úgy az ellenpólus, a rabság realitása, illetve fölismerése is közös tapasztalat, amelyet a társak (is) közvetítenek. A rabság izolált, egyéni tudata önmagában még akár egyéni patológiás fejlemény is lehetne. Valami mentális betegség tünete; kóroktani szimptóma. De ha az úton menetelőket őrök kísérik és felügyelik, s ez is, legalább egy kisebb vagy nagyobb csoport közös tapasztalataként közvetítődik, ez az összefüggés is a szociológiai érvényesség státuszába emelkedik. Közös élmény lesz. A „nagy” társadalom még figyelmen kívül hagyhatja vagy éppen le is tagadhatja ezt a fejleményt, a közösség azonban, amelyhez az én tartozik, már jelzi és valamilyen módon kifejezi ezt a tapasztalatot. Átéli és – ami különösen fontos! – verbalizálja és kommunikálja ezt a tapasztalatot. A tüzértiszti uniformisából „kivetkőztetett”, megkülönböztető jelzésekkel stigmatizált munkaszolgálatos, aki magyarnak tudta magát, de zsidónak nyilvánították és bélyegezték, ezt valamiféleképpen ki is fejezte. Amikor pedig a front poklában, a betegekre rágyújtott barakk-kórházban elpusztult, sorsa – amit persze csak kikövetkeztetni tudtak a kortársak – minden szónál beszédesebben kommunikálta a szabadságtól való megfosztottságot. (Természetesen az a tapasztalat, amit itt Reitzer Béla példájával jeleztünk, jóval több volt mint egyéni tapasztalat; e sorsban sok társa volt.) Nem kétséges, a Sem emlék, sem varázslat Radnóti költői teljesítménye révén az, ami. De amit „kommunikál”, az kollektív tapasztalatok és tartalmak összesűrítése és kifejezése. Ezért lehet a vers több mint esetleges magándokumentum. * A hálózatkutatás egyik nagyon fontos gyakorlati kérdése az, minden network-pozíció azonos szerepkörű-e? A tapasztalat az, hogy nem, hogy többféle szerepkör létezik. Egyegy network-pozíció szerepe nem annyi, hogy megkap egy információt és azt továbbadja. Maga a közvetítés bonyolult föladat. Akár a Julis néni „pletykál” a kispadon, akár egy irodalmi autoritás mond valami „bölcset”, akár a Führer intézi szózatát a „Volkshoz” (s így tovább), minden network-pozíciónak megvan a saját közvetítési lehetősége és szerepe, amely elkülöníti más network-pozícióktól, vagy éppen rokonítja azokkal. Itt nem pusztán arról van szó, hogy minden verbális kommunikátumnak megvan a saját idiómája, a nyelv nyelvekre hasad szét (vö. Thienemann), hanem egy szociológiai helyzetről is, e helyzet speciális logikájáról. A network tagjai helyzetük, alkatuk és sok más körülmény együttes hatásaként nagyon különböző közvetítői potenciállal rendelkeznek. Vannak például úgynevezett „kapuőr” szerepkörű pozíciók, amelyek az átlagosnál nagyobb mértékben képesek begyűjteni, szelektálni és integrálni az információkat, s egyben a közvetítést, a továbbáramoltatást is széles körben, célirányosan, az átvevői hajlandóságokat fölismerve és azokkal számolva, hatékonyan végzik. Ez a szerepkör nem pusztán mennyiségi növekedést eredményez, nem csak megsokszorozza a terjedést, de hatékonyabbá is teszi azt. A „kapuőr” ugyanis tudja, vagy „érzi”, hogy mit, kinek és hogyan kell továbbítania. Ugyanaz az információ ugyanis egyeseknél gyakorlatilag hatástalan, mivel süket fülekre talál, azaz a fölhasználás és a továbbadás blokkolódik, mások számára viszont valóságos szerepű az így kapott információ. Az átvevő eminens érdeke, hogy átvegye, hasznosítsa és továbbadja azt. Hogy fölerősítse, kiterjessze a közvetítést. Ez a szelektív közvetítés a „kapuőr” hatékonyságának titka, s pozíciója ezért jóval több, mint egy átlagos networkpozícióé. Ilyen – már személyfölöttivé váló, intézményesülő – network-pozíció például a jó szerkesztőé, aki az általa összerakott médiatartalom révén folyamatokat tud generálni, illetve más folyamatokat lassítani. Szerepe elsődleges értelmezésben „csak” kvalitásérzéknek látszik (vö. „minden jó írás ugyanolyan mennyiségű rosszat szorít ki a lapból”), de emellett
