Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 12. szám - Biernaczky Szilárd: Életrevalók (Horváth Ernő Zoltán: „Életrevalók”. Híres fogyatékkal élő emberek és alkotásaik)
130 lett Albert herceg nyilvános szereplései valamivel sikeresebbek lehessenek, bár királyként mondott beszédei mindig akadozottak voltak. Hazája iránti rajongása erőt adott ahhoz számára, hogy a világháború idején bátran viselkedjék, látogassa a katonákat, és ne hagyja el a Buckingham palotát a bombázások ellenére sem. 1952-ben hunyt el a szív koronaereinek trombózisa folytán 57 évesen. A trónon a már jó ideje a feladatok elvégzésében segédkező lánya, Erzsébet követte. Az asszociációs melléklet ezúttal a dadogó királyról készült film (A király beszéde ) ismertetését és a balkezességre vonatkozó néhány pedagógiai vonatkozású megjegyzést foglalja magába (lásd: Hans Holbein Ádám és Éva című festményén Éva balkezes!). Albert Einstein (1879–1955) jellemzői Horváth Ernő megfogalmazásában: Aspergerszindróma, diszlexia, relativitáselmélet. Fiatalkorát számos sajátos mozzanat kíséri. Szellemi fejlődését rokonai és ismeretségi köre segíti. Viszont az iskolai tanulmányok, talán részben a változó helyszínek miatt is, kissé döcögnek, amelyeket a szülők költözései is terhelnek. Nem véletlenül jegyzi meg később a relativitáselmélet megalkotója, a kvantummechanika, a statisztikus mechanika, a kozmológia, a gravitációshullám-csillagászat megálmodója, hogy „Az egyetlen, ami gátol engem a tanulásban, az az oktatás”. A kötet szerzője természetesen ismét kitűnő érzékkel jelöli ki, jól követhetően, ugyanakkor tömören a nagy tudós emberi és szakmai pályafutásának csomópontjait, de nem feledkezik meg Einstein nyelvkiöltő fotója keletkezéséről sem, amint arról sem, miként vizsgálták a tudós agyát, amelyet végrendeletében tudományos vizsgálat céljaira ajánlott fel. Nem mindennapi jelenségnek számít Frida Kahlo (1907–1954) mexikói festőművésznő, akinek 2018-ban a Magyar Nemzeti Galériában rendeztek emlékkiállítást. Kahlo hatéves volt, amikor elkapta a járványos gyermekbénulást. Kilenc hónapig nyomta az ágyat, mialatt a jobb lába elvékonyodott és deformálódott. És bár apja, akivel szoros kapcsolatot ápolt, mindenfajta segítséget megadott neki, élete végéig folyamatosan fizikai fájdalom gyötörte. Mindehhez később egy buszbaleset járult, gerince és kismedencéje súlyosan károsodott. Bár eredetileg orvosnak készült, egy, az iskolájának freskót készítő művész hatására, s hogy elterelje a figyelmét állandó fájdalmairól, miközben hónapokon át ágyhoz volt kötve, festeni kezdett. Kahlo életét fizikai fájdalmak, fájdalmas események, és mind növekvő festői sikerek szegélyezik, többször tartózkodik az Egyesült Államokban, de André Breton meghívására eljut Párizsba is. Képein helyet kap saját egészségi nehézségeinek és élete drámáinak az ábrázolása (A törött oszlop , 1944, Diego és én , 1949 stb.). Horváth Ernő ekkor a könnyűzene kapuján kopogtat. Mielőtt Ray Charles Robinson (1930–2004) zöld hályog következtében hétévesen teljes megvakult afroamerikai zongorista és énekes bemutatásába fogna, felvillantja a zenetörténet eredendően vak, vagy idősebb korukban zöld hályog miatt megvakult nagy alakjait: Johann Sebastian Bach, Stevie Wonder, Andrea Bocelli, illetve Georg Friedrich Händel és Turtough O’Carolan, a legnagyobb ír hárfás, továbbá Louis Thomas Hardin esetét. Néhány rövid idézet az amerikai muzsikus jellemzésére: „Ötéves korában kezdte elveszíteni az egyik legfontosabb érzékét, a látását, majd mire hétéves lett, zöld hályog miatt teljesen megvakult... Édesanyja ragaszkodott hozzá, hogy hallására támaszkodva megtanuljon tájékozódni a világban. Sosem használt botot, vakvezető kutyát vagy bármilyen más segédeszközt, mert ezeket a függőséggel azonosította.” (261.) „[A] 160 mérföldnyire lévő St. Augustina nevű vakok iskolájába küldte édesanyja, ahol a Braille-írás segítségével sajátította el a muzsikálást...A látását elvesztette, de az élet iránti lelkesedését nem. Zene iránti szeretete töretlenül élt benne, s a kitartás meg is hozta
