Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 12. szám - Biernaczky Szilárd: Életrevalók (Horváth Ernő Zoltán: „Életrevalók”. Híres fogyatékkal élő emberek és alkotásaik)
129 Az elnök, amint Churchill-lel való kapcsolatából is kiderül, egyedülálló személyiség volt. Íme: „Érthetetlen volt a sajtó számára. 1933. március 8-án tartotta az első sajtótájékoztatóját elnökként, amelynek elején mind a jelen lévő 125 újságíróval kezet fogott, mielőtt belekezdett volna. Majd negyven percen keresztül beszélt a semmiről, de ez sem érdekelte az újságírókat: imádták és tisztelték. Így történhetett meg, hogy a 12 év alatt, míg elnök volt, közel 125 ezer fotó jelent meg róla, mégis mindössze négy képen látható kerekesszékben.” (185.) Az emblematikus amerikai elnök esetében az asszociációs melléklet: néhány idézet gondolatai közül az egyik: „Az emberek nem a sorsuk, hanem csupán a saját elméjük rabjai.” Ki is következhetne itt más, mint Winston Churchill (1874–1965), aki nyolc évvel volt idősebb amerikai barátjánál, és 20 évvel élte őt túl. Bár politikai pályája sokkal több buktatóval zajlott. Tény viszont, hogy (ún. tónusos formájú) dadogás és tanulási zavarok nehezítették pályafutásának alakulását, karrierje felépülését. Konfliktusokkal telt gyermekkora volt, az iskolában nem bírt sem a matematikával, sem a klasszikus nyelvekkel. Mindemellett jól bánt az angol nyelvvel, és később újságíróként és könyvek szerzőjeként is sikeres lett, majd pedig (dadogását ugyanis mindenféle módon próbálta legyőzni) kiváló szónok vált belőle. Pályafutása a hadseregnél kezdődött. Így jutott el Kubába, Indiába, majd Afrikába, Szudánba. Azonban ezután kilépett a hadseregből és a dél-afrikai angol–búr háborúban már haditudósítóként vett részt. Hazatérve mint hőst 1900-ban parlamenti képviselővé választották. És nyolcvankilenc évesen, 1983-ban hagyta el az angolok országházát. Horváth Ernő ezúttal nem jeles művész alkotói pályafutását, hanem az angol miniszterelnök számára ellentmondásokkal terhelt politikai pályafutását rajzolja meg. Természetesen nem feledkezve meg értékeiről, és arról a szívósságról (és legyünk őszinték, konokságról), amely például életének talán legnagyobb sikerét hozta magával, amikor kemény kézzel szembeszállt a nácizmus fenyegetésével. A pályakép persze nem zárkózik el a nagy hibák, pl. a 45 ezer brit állampolgár halálát hozó gallipoli hadjárat, vagy az indiaiak kiéheztetése, időnkénti rasszista megnyilvánulásai (lásd az angol–búr háború kapcsán az afrikaiak, vagy éppen az indiaiak, így Gandhi megvetése) ismertetésétől. A gyakran betegeskedő Churchill a háború idején 100 000 km-t utazott álnéven (Warden ezredes). Sok ellenséget szerzett magának azzal, hogy nem pártolta az egészségbiztosítás és a közoktatás fokozottabb támogatását. Viszont az elsők között vetette fel az Egyesült Európa gondolatát. Az asszociációs mellékletet a brit politikus festészetének és írói tevékenységének rövid bemutatása képviseli ezúttal. A sorban ezután VI. György angol király (1895–1952) sajátos sorsának bemutatása következik, akinek dadogása vélhetően úgy alakult ki, hogy balkezes lévén, apja parancsára úgy szoktatták jobb keze használatára, hogy a baljára hosszú szíjat rögzítettek, és megrántották, ha azt a kezét akarta volna használni. Albert herceg, aki negyedik volt az örökösödési listán nagyapja, apja és bátyja mögött, az első világháború idején katonai pályafutást töltött be, vadászpilóta-vizsgát tett, és századparancsnoknak nevezték ki. Majd a Cambridge-i Egyetemen tanult. 1920-ban York hercege lett, majd 1938-ban Edward bátyja lemondása után VI. Györgyként került a trónra. A herceg dadogása miatt rettegett a beszédektől. Egy 1925-ös, igen kínosra sikeredett szereplése után felkereste az ausztrál születésű neves logopédust, Lionel Logue-t, aki gyakorlataival jelentős eredményeket ért el abban a tekintetben, hogy a később uralkodóvá
