Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Kiss A. Kriszta: Hitelesíteni a megkérdőjelezést (Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek)
139 Kiss A. Kriszta Hitelesíteni a megkérdőjelezést Milbacher Róbert: Angyali üdvözletek Keresztelő Szent János halála majdnem olyan ismert (ha nem ismertebb), mint szeplőtelen fogantatása. Valószínűleg még azok is számos olyan műalkotást láttak, amin Salomé egy tálcán tartja a próféta levágott fejét, akik magukat az evangéliumokat nem olvasták (mellesleg a Szépművészeti Múzeumban is megtekinthető ennek a bibliai epizódnak egy igen híres ábrázolása, Lucas Cranach 16. századi festménye). Ezt az evangéliumi történetet veszi alapul és a levágott fej motívumából indul ki Milbacher Róbert új regénye, az Angyali üdvözletek . Miután a 19. század közepétől elkezdtek nem toposzként, hanem az újraírás tárgyaként tekinteni a Bibliára, elterjedtté vált a parafrázis mint irodalmi műfaj. A magyar irodalomban is számos olyan szöveg foglal el kiemelt helyet, amely egy jól ismert bibliai történetet interpretál, többnyire nem az eszmei rokonságra helyezve a hangsúlyt. Ezek közül a legismertebb talán Babits Mihály Jónás könyve és Mészöly Miklós Saulus a, amelyek (csak hogy számos erényükből néhányat említsek) „kor társainkká”, modern emberekké tették Jónás prófétát és Pál apostolt pszichéjük kidolgozásával, cselekedeteik, motivációik, küzdelmeik kifejtésével. Milbacher is hasonlóképpen közelebb hozza a 21. századi olvasó világképéhez Zakariást és Erzsébetet, Keresztelő Szent János szüleinek történetét – azonban az eszmei rokonság szempontjából az említett két szövegnél még tovább merészkedik: olyan módosításokkal él a kanonikus evangéliumokhoz képest, amelyek alapjaiban véve kérdőjelezik meg a keresztény vallás legfőbb pontját, nevezetesen, hogy nem a názáreti Jézus az emberiség megváltója, nem az ő keresztre feszítése hozta el számunkra az üdvözülést, hanem Keresztelő Szent János lefejezése. Ebben a regényben nem hangzik el János legismertebb mondata, miszerint „Én ugyan vízzel keresztellek titeket, de eljön az, aki erősebb nálam, és én még arra sem vagyok méltó, hogy saruja szíját megoldjam: Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket” (Lk 3,15). Keresztelő Szent János nem előhírnöke a Messiásnak („kiáltó hang a pusztában” Jn 1,23), hanem ő a megváltó, eredettörténete pedig az örömhír maga. A szerző első kötetében (amelyet akár nevezhetnénk a dilógia első részének is, hiszen ugyanazon a helyszínen, ugyanazokkal a szereplőkkel dolgozik az Angyali üdvözletek egyharmad részében), a Szűz Mária jegyesé ben már megismert falu népe a regény kezdetekor azon aggódik, mi történhetett az Esperes fejével, mi lehet az oka annak, hogy így végezte, valamint azon is, hogy a sekrestyés
