Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Karikó Katalin: A nehézségekről (A Géczi Jánossal folytatott beszélgetéssorozatból)
79 Vártam, hogy injektáljunk. Vártam, hogy lássam, valaki meggyógyul, vagy legalább jobban lesz tőle. Úgyhogy elhúzódott a németországi létem, már a nyolcadik éve vagyok a BioNTechnél. 2014–15-ben Ugur Sahin, a főnök, aki a cég alapítója, azt akarta, hogy készítsünk vakcinát. Azt képviselte, hogy a létrehozása morális kötelesség, ha egy cég elért egy bizonyos szintet. A vakcina sosem hoz pénzt, azt csak viszi. Ennek ellenére kezdjük el a munkát. Nekiláttunk. A projektet én prezentáltam, mivel Drew Weissmannal és Pardi Norberttel együtt dolgoztunk a módosított RNS-eken. A Pfizer 2018-ban megállapodott a BionTech céggel, hogy fejlesszen ki módosított RNS-t az influenzavakcinára. A szerződést aláírták. Két év után készen voltunk arra, hogy a humán teszt elkezdődjék. Túljutottunk a majomkísérleteken, ahol beigazolódott, hogy a lipid nanopartikulába – gyártója az Acuitas – betett módosított RNS, amely kódolja az influenzának a kritikus fehérjéjét, biztonságos és hatásos. Felkészültünk arra, hogy megkezdődjék a humán teszt, amikor megérkezett a koronavírus. Egyetlen pillanat műve volt a döntés, hogy átváltsunk. Elkészítettük a templátot a koronavírusra, és egy-két héten belül lehetett készíteni mRNS-t. Az mRNS előállításának technológiai lényege az, hogy egy DNS-templátot kell elkészíteni. Ez génszintézissel készül. Mihelyst értesülünk, hogy bármely kutatóhelyen, cégnél megtudták, mi a szekvencia, a gént máris szintetizálni vagyunk képesek. Mindegy, hogy RNS, vagy fehérjealapú, a génre szüksége van mindegyik vakcinának. Ha 20 évvel ezelőtt történik ez a járvány, akkor várnunk kellett volna arra, hogy a kezünkben legyen a vírust tartalmazó anyag. Időközben a technológia hatalmasat fejlődött, aminek például nincs is köze az RNS-hez. A génszintézis fejlődéséről van szó, ami a modern eljárások eredményeként lehetővé vált. A kínaiak szekvenálták a vírus örökítőanyagát, Kínában is jól felszerelt kutatóintézetek vannak. Ha nem szekvenálják meg, akkor a mai napig nem tudjuk, hogy mi terjed köztünk. S ott volt a másik vonalon kifejlesztett ismeretrendszerünk, amelyet mi az RNS esetén halmoztunk fel, és már az állatkísérleteket is befejeztük vele. Készen álltunk arra, hogy az influenza ellen bevessük a messenger RNS-en alapuló vakcinát. A koronavírus szekvenciájának ismeretében ezt nagyon gyorsan meg lehetett tenni. A gén szintézise egy nap vagy kettő, annak a megsokszorozása még egy hét, vagy valamivel több-kevesebb. Ha megvan a templát, arról két óra alatt el lehet készíteni az RNS-t. Persze a vakcinánál az RNS-t be kell csomagolni, amely átjuttatja a sejt falán, és nagy kihívás az is, hogy jelentős mennyiséget kell létrehozni. És az is külön ügy, miként lehet nagy mennyiségű vakcinát előállítani. A lényeg az, hogy át kell állni egyik vírusról a másikra, s mivel minden esetben az RNS csak négy nukleotidból áll, csak a nukleotidok sorrendje változik, ezért sokkal egyszerűbb, mintha mondjuk a fehérjét meg kellett volna szintetizálni, és kitisztítani az anyagunkat, mivel a fehérje szerkezete komplexebb, sokkal több kísérletet igényelt volna. De a mi esetünkben a messenger RNS-ről a tüskefehérje a saját sejtjeinkben készül el, ugyanúgy, mintha a vírus megfertőzött volna bennünket. A vírus 29-féle fehérjéjéből mi csak egyetlenegyre fókuszáltunk, arra, amelyik fontos ahhoz, hogy immunválaszt indukáljunk a szervezetben.
