Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 11. szám - Karikó Katalin: A nehézségekről (A Géczi Jánossal folytatott beszélgetéssorozatból)
80 Az iparban legnagyobb meglepetésemre azzal szembesültem, hogy az akadémiai laborban sok minden irreális. Egykor azt hittem, hogy megoldható a bőrön keresztül történő vakcinálás. Aztán kiderült, botorság volt. Hiszen nagyon különböző bőrűek vagyunk! Mindenkinek másmilyen a bőre! Ha valaki kövérebb, akkor egy csomó hájsejten kell átmennie a vakcinálóanyagnak, tehát egyszerűbb tűvel behatolni az izomba. Ezt a gyakorló orvos jól tudja – egy laboratóriumi kutató meg nem. 2020-ban, a férjem születésnapjára hazajöttem az Egyesült Államokba. Egy kis bőrönddel. Két hét múlva készültem vissza Európába. S azóta, több mint egy éve, itthon vagyok, a házunkból konzultálhatok a munkatársaimmal. A laborban dolgoznak, rendkívül sok a feladatuk, a fejlesztésen túl is, mert a vakcinaprogramot nem csupán ki kellett dolgozni, hanem folyamatosan követni kell azt. Számos minőségbiztosítási eljárásban vettünk részt, tudják mérni az ellenanyagszintet, s el kellett készíteni pszeudovírusokat. Annyi mindent kellett ezer kilométerekkel arrébb tenniük! Becsülettel dolgoztak, nagyon-nagyon lelkesen, amiként azt a kezdetektől fogva tették. Sokan hiszik, hogy a Covid elleni vakcina a múlt század végén készen volt. Hát nem, semmi nem volt készen! 2000-ben azt sem tudtuk, hogy az RNS immunogén-e. 2010-re majd’ valamennyi részletkérdés megoldott volt, pusztán az összerakás maradt kérdéses. Először is, amikor elmentünk Németországba, másfél évig dolgoztunk azon, hogy amit a laborasztalnál megcsinálunk, hogyan leszünk képesek ipari szinten utánozni. A laboratóriumi precipitációt nem lehetett átemelni, az ipari gyártásban nincs precipitáció, az mással helyettesítendő. Másodszor, mi enzimatikusan tettük a különböző elemeket az RNS-re, ipari méretekben ez sem működött. Ami a kémcsőben lezajlik, az nem ugyanúgy megy végbe nagyobb tömegben. E probléma elhárítása is megdolgoztatott minket. A vakcina elkészítése nem azt jelenti, hogy minden folyamat ugyanúgy zajlik nagy mennyiségben, mint kísérleti körülmények között. Az RNS-nél a léptékváltás nem probléma, kizárólag nagyobb edény kell hozzá. Amikor a lipidekről, azaz a becsomagolóanyagról van szó, az kihívást jelent, azt meg kell érteni és meg kellett oldani. A végén azért gyorsult fel a Covid elleni vakcina megjelentetése, mert a klinikai kipróbálás előtti munkák időben lezajlottak. A Moderna esetében a szekvencia megismerésétől a klinikai kipróbálásra leszállításig csak 40 nap telt el. Tehát készen volt 2019 végére. 2020-ban pedig az új eseményekhez adaptálni lehetett az ismereteket. A Pfizer és a Moderna vakcinája közötti különbség nagyon-nagyon kicsi: a beburkoló lipid a különbség, mert nem ugyanazt a lipidet használják, csak a funkciója ugyanaz. Ha húsz évvel ezelőtt tört volna ki ugyanez a koronavírus-járvány, akkor nem lett volna elég, hogy a Twitteren közzéteszik a szekvenciát, vagy elküldik a róla szóló információt. Fizikailag kellett volna a kezünkben lennie az anyagnak, ami tartalmazza a vírust, hogy onnan elindulva tovább léphessünk. 2020 decemberében megkaptam a saját vakcinánkat. Hamar elkészült, mivel előtte sokáig dolgoztunk az elven. Valójában 2019 végére már bármit lehetett vele csinálni. Amikor láttuk, hogy a Pfizer elhatározza magát a vakcina nagyüzemi gyártására, s hogy rámozdul a vírus okozta helyzetre, mi mindent képesek
