Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2021 / 2. szám - Zelei Miklós: Egy igazlátó és a gazfickók (Tragikus farce szünet nélkül)

13

Czéfó Lackó: – Jól adja. G

ádzsó létire

. Na, mi lesz velem? (Mutatja a bal tenye

rét.) Nagy úr: – Még itt a bilincs nyoma. Czéfó Lackó: – Leszedtem azt is.

Csak amíg látta az őr

, addig volt rajtam. Itt a sebhely. Itt van a vasfű a tenyerembe forrasztva. Leszedek én láncot, lakatot, átmék a falon, kimék a rácson. Nagy úr: – A szabadság angyala.

M

ért nem pucol

? Czéfó Lackó: – Behozzák a családot helyettem. Meg a szeretőmet. Varázsfű nem lehet akárkinek a tenyerében. Kijárok hozzájuk, amikor akarok. Hozok cigit magának.

Nagy úr: – Nem

kérek.

A cigarettázók többet szenvednek. Aki nem dohányzik, jobban tűr a rabéletben. Ne függj semmitől. Czéfó Lackó: – Ember! Tud cserélni.

Nagy úr: – Mért csukták le? Czéfó Lackó: – Borjásztam.

Nagy úr: – Hányat? Czéfó Lackó: – Amennyi vacsorára köllött. Csak egyet. Meg még egyet. Amit eladtam. De a rendőrök az összes tehenet elhajtották a parasztoktól. Elvitték a búzájukat, lisztet, krumplit. Raboltak örökké. Egyet se csuktak le közülük. Mi soha nem csinálunk ilyet. Annyit hozunk el, amennyire szükségünk van. Mégis mink vagyunk idebent, a rendőrök meg odakint. Nagy úr: – Mikor megy ki?

Czéfó Lackó: – Akármikor. Nagy úr: – Mikor szabadul?

Czéfó Lackó: – Egy év múlva. Ha föl nem akasztanak. De leszedem én a hurkot is.

Nagy úr: – Azt én is megnézném.

Czéfó Lackó: – A fölakasztásomat?

Nagy úr: – A hurokleszedést.

Czéfó Lackó: – Oszt rá a hóhér nyakára.

Lógjon ő.

Hát micsináltam én? A hóhér meg gyilkol örökké. Maga látott már kivégzést?

Nagy úr: – Nem, hál’ Istennek.

Czéfó Lackó: – Akiket fölakasztottak, azok se csináltak semmit. Akkor meg engem is. Figyelek is mindig. Á

lmomban is. És magát? F

ölakasztják?

Nagy úr: – Úgy tudom, nem. Czéfó Lackó: – Mit mondtak?

Nagy úr: – Papagájuk van. Ami a vádpontok közül az egyik rabnak tizen

ötöt húzott ki, a másiknak kettőt, a harmadiknak ötöt, kinek hogy. Nem volt érdekes, hogy az igaz, vagy nem igaz. Annak alapján ők törvényesen járnak el, és nem úgy van most már, mint a Rákosi alatt. Mégis ugyanaz. Czéfó Lackó: – Dik má, ezt mind behozta? Nagy úr: – Nem csempészholmi. A munkámhoz kell.

Czéfó Lackó: – Ezeknek dolgozik?

Nagy úr: – Ez a legnagyobb probléma. Czéfó Lackó: – Az milyen foglalkozás? A probléma. Az előbb demokrata. Aztán jós. Most probléma. Nem hiszek én magának.