Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Büky László: Irodalmi sakklépések – „Plem, plem”
77 Büky László Irodalmi sakklépések – „Plem, plem” 1. A sakk táblás játék, amely mintegy kétezer éve Indiában alakult ki, majd Perzsiában, és orosz, illetőleg arab közvetítéssel terjedt el, a szépirodalomban számos helyen szerepel. A játék a hatvannégy mezős táblán királyokkal, királynőkkel, bástyákkal, huszárokkal, futókkal és gyalogokkal folyik két csapatban, minden bábunak szabályos lépési, mozgatási rendje van. Ennek betartásával győzhet a sötét vagy világos csapat, ha a királyt (az újperzsában a šā h -ot) a szabályok szerint mozdíthatatlan helyzetbe képes hozni. A bábuk rangja többé-kevésbé leképezi a társadalma(ka)t, a szabályok pedig valamelyest a társadalmak közötti összecsapásokat, háborúkat. A játékszabályok következtében a bábuk helyzetének rengeteg változata lehetséges, emiatt magas fokú gondolkodási tevékenység lehet a játék. Ez az alapja a napjainkban is meglevő sakkvilágbajnokságoknak. 2. A sakkozás mint játék megítélését Mikes Kelemen egyik levelében (16 7 bris 1750) összevonta egy szerencsejátékkal (is): „A közönséges jó vivé a törvény tsinálót arra, hogy a tanitványinak meg tiltsa abór italt. óhjátok magatokot, mondá a bortol. a kotzka. a sák játékoktol, ezeket azért találta fel az ördög, hogy gyülölséget. és veszekedést szerezzen az emberek közöt [...].”1 A szerencsejátékok és az olyan játékok, amelyek során csalással is lehet boldogulni, nyerni, persze számos viszály kialakulásához vezethetnek, a sakk viszont pontosan meghatározott szabályai ezt voltaképpen kizárják. A sakkot mint sportot, amelyben világbajnokságot lehet szerezni, nemzetközi szövetség szervezi, irányítja. A hivatásos sakkozók mellett természetesen bárkik játszhatnak kedvükre a hatvannégy mezős táblán. A görög olimpiákon a küdoszért, a dicsőségért küzdők győztesei olajfaág-koszorút és rendkívüli tiszteletet kaptak. A sakk nemzetközi versennyé, világbajnoksággá és sakkolimpiává szerveződése magával hozta az anyagi elismerést (is). Ennek a folyamatnak egyik példája Kolisch Ignác életútja, amelyről Móra Ferenc írt. A szegény családból származó Kolisch serdülőkorában sakkozott egy bécsi kávéházban és másutt. Móra leírja, hogy Erkel Ferenchez fordult támogatásért, ugyanis ki szeretett volna jutni Párizsba sakkversenyre. A zeneszerzőnek, a korabeli pesti sakk-kör elnökének és rangelső játékosának segítsége nem volt hiábavaló, Kolisch nyer, és 1867-ben a világ legjobb sakkozója. Kolisch Ignác (mások mellett) megismerkedett a sakkot kedvelő François Paul Jules Grévy ügyvéddel, akiből francia köztársasági elnök lett, és a bécsi báró Albert Rothschild milliomossal. Móra Ferenc tárcája szerint nem a báró, hanem a véletlen tette gazdaggá. Egyszer ötletszerű tanácsot adott börzeügyben , a nyertes a váratlan haszonb ól ezer frankot adott Kolischnak. Ezt a pénzt forgatta a börzén haszonnal, és lett báró. „Á, a Kolisch Rothschildja” – mond-1 Mikes Kelemen 1966. Törökországi levelek és misszilis levelek . Akadémiai Kiadó, Budapest. 271.
