Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Varga Réka: Sajtóhírihletek a Csáth-életműben (A kis Emma forrásai)
72 meghatározó volt a nemzetközi rovatokban, mint Papp Béláé a hazaiakban. Az sem elképzelhetetlen, hogy Csáth novellája eredetileg glosszaként íródott, mivel először a Budapesti Napló „h írek” rovatában publikálta. 17 Emellett természetesen az életműre jellemző önéletrajzi ihletettség is tetten érhető, hiszen Csáth Nemi életem leírása című emlékiratában szintén megjelenik a szadista tanár figurája és a „vágatás”, mint büntetési forma. 18 Ez az emlékirat tulajdonképpen egy ana litikus jelleggel megírt önreflexió, melyben számbaveszi mindazt, ami szexuális élete szempontjából négyéves korától kezdve meghatározóan hatott rá. É lményeinek és fantá ziálásainak visszatérő csomópontja a kín és a szexuális izgalom együttes jelenléte. Ebben a kontextusban jelenik meg az elemi iskolás emlékei között a vágatás is. Hétéves koromban, II. elemiben Latki tisztelendő szok ása volt a vágatás. Mindig borzadtam a veréstől és az ordítástól, de mégis örültem is neki, ha valakit lehúzatott. Fokozott volt az érdeklődésem, ha a fiú nem akart kimenni, és ilyenkor kihúzták és lehúzták. Haragudtam azokra a fiúkra, akik nem sírtak, nem kiáltottak, hanem elfojtották e fájdalmukat. A novellának az emlékirathoz hasonlóan lényeges pontja a szadizmus, a kínzás és az implicit szexualitás kettőse. A tanár által végzett büntetés a diákokon szertartásos keretek között zajlik, minden tanórának szerves részét képezi. A „bűnöst” előrevezeti, kihív valakit, aki a kiszabott büntetést a jól ismert keretek között végrehajtja. Mindenkinek megvan a maga kijelölt szerepköre a folyamatban. Pontosan ez a szertartásos keret, illetve a „nevelői” célzat az, ami mindezt a társadalom szemében legitimálja. A szülők ellenérzései csupán akkor artikulálódnak, amikor ez a keret elveszik, és Szladek a saját kezével végzi el a büntetést. Itt már azt sem határozza meg előre, hogy hányat fog ütni. Társadalmi ellenérzést tehát pusztán akkor vált ki a szadizmus, amikor a mögötte megbújó élvezet lelepleződik a megszokott legitimáló sémák felrúgásával. Ugyanez a szadista élvezet vezérli a gyerekeket az állatokon végrehajtott, válogatott kínzások során, melynek a felnőttek világából megismert akasztás válik végül médiumává. Az idézett naplófeljegyzéseken kívül Csáthnál máshol nem jelenik meg expliciten a halálbüntetés kritikája, ám A kis Emma nem zár ki egy ilyen típusú értelmezési keretet. Csáth novellisztikájának tabudöntögetése abban is megmutatkozik, hogy szakít a tipikus ábrázolásmóddal, amely a gyermeket kizárólag valamiféle makulátlan, angyali teremtményként aposztrofálja. Ehelyett – elég itt talán legismertebb novellájára, az Anyagyilkosságra hivatkozni – az ösztönvilág felszínre törését mutatja be a gyerekszerep lőkön keresztül, akiket még nem ural teljes mértékben az a kontroll, amelyet előírnak a társadalmi elvárások. Öntudatlanul élik meg ösztöneiket, és öntudatlanul cselekednek. Számolnunk kell azonban azzal a paradoxon ténnyel is, hogy valójában a felnőttvilágot utánozzák játékaik során. A gyerekekben öntudatlanul jelenik meg a vágy a halál megtapasztalására, melyhez a felnőttvilágból megismert akasztást használják fel. A kivégzés menete, amint ez a sajtótudósításokból is kiderül, éppoly szertartásos módon zajlik, mint a mindennapos vágatások Szladek tanóráin. Ennek a szertartásnak az elemeit adaptálják a novella szereplői játékuk közben. Kis Emma értelmetlen halálának közvetett okozója végső soron maga az a tény, hogy a halálbüntetés intézményes keretek között létezhet, ami mögött valójában ugyanúgy ott munkál a szadista élvezet. Tulajdonképpen ez az, ami az ösztönvilághoz kapcsolt gyerekszereplőkön keresztül lepleződik le, hiszen nem mások ők, mint a felnőttvilág tükörképei. 17 Szajbély Mihály, Csáth Géza élete és munkái: Régimódi monográfia (Budapest: Magvető, 2019), 156. 18 Csáth Géza, „Úr volt rajtam a vágy” : Naplófeljegyzések 1906–1914, szerk. Szajbély Mihály, Molnár Eszter Edina (Budapest, Magvető, 2016), 359.
