Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 10. szám - Varga Réka: Sajtóhírihletek a Csáth-életműben (A kis Emma forrásai)
65 Varga Réka Sajtóhírihletek a Csáth-életműben* A kis Emma forrásai Csáth Géza életművének elidegeníthetetlen részét képezik a naplói. Ifjú Brenner József 1897. április 7-én, egy szerdai napon indítja meg ezt az egész életét végigkísérő szövegfolyamot. A naplókban található feljegyzések nem mutatnak egységes képet, az idő előrehaladtával más és más funkciót töltenek be; gimnazista korában a tradicionális naplóírás hagyományához illeszkednek, majd mindez az élete kései szakaszában tel jesen megváltozik. Előfordul, hogy szerzőjük évekig akkurátus monotonitással rögzíti az elfogyasztott morfiumadagot a napi coitusok számával egyetemben, mintha ezáltal keresne valamiféle kapcsolatot a valósággal. Az is megesik, hogy önnön mentális kór képeit elemezni próbáló emlékiratokat ír a hagyományos naplóvezetés helyett. Az idő előrehaladtával tehát a feljegyzéseknek elsődleges témája az önreflexió, azonban korának művészeti és közéleti eseményeire is végig reflektál a naplók szövegfolyamán belül. Ennek köszönhetően egy komplex forráscsoport bontakozik ki a kutatás számára. Jelen írás kiindulópontja Csáth gyerekkori naplójának egy, a korabeli újságolvasókat hosszú időn át foglalkoztató eseményre reflektáló bejegyzése, melyben amellett, hogy nyomaiban már a későbbi szépíró hangja is megszólal, az életmű kései szakasza egyik legismertebb novellájának az ihletköréhez is elvezet bennünket. A naplófeljegyzés 1900. november 20-án az akkor élete 14. esztendejében járó ifjú Brenner József különös részletességgel ismerteti egy gyilkosság, majd az azt megtorló kivégzés körülményeit : Ma hirdették ki a halálítéletét Papp Bélának, a szatmári dzsentrinek öccse, Elemér gyilkosának. Körülbelül egy éve, hogy Papp Elemér VII. gimnazistáér[t], ki egy tanárnál lakott, elküldetett egy lovas két lóval, hogy rögtön jöjjön, édesanyja rosszul van. De mikor mennek az úton, jön egy juhász, és alaposan fejbeteremti egy pisztolynak az agyával, azután rásüti. Az egész ördögi tervet két bátyja, Papp Béla és Papp Zoltán főzték ki, hogy öccsük vagyona reájuk szálljon. Mert Papp Bélának, ki nagyon nagy lábon élt, adóssága már a füléig ért. Többször akarták ezt, egyszer vízbe fullasztani, másodszor megmérgezni, s harmadszor sikerült. Másnap a holttestet Papp Béla – midőn nejével a színházból jött – találta meg az országúton (ez már előre ki volt csinálva), és színlelt szomorúsággal a városba vitte. A gyilkos Zsoldics Mihály juhász volt, Papp Bélának juhásza, olyan juhász, kinek ura szava szentírás, azonkívül 2.000 f[o]r[in]t sem megvetendő kapitális, azonkívül csak nem löveti magát az ember főbe urától. Papp Zoltán kapott mint bűnrészes 15 évi fegyházat. Zsoldics (először kötélt és) végleg életfogytiglani fegyházat. Papp Béla véglegesen akasztófát. Az egész országban * A tanulmány az OTKA K 132124 „Történetek az irodalom médiatörténetéből” kutatási projektum keretében és az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-20-3-1 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült.
