Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 1. szám - Takáts József: Három bolond nap (Fazekas Mihály: Lúdas Matyi)
108 „A mottó mellett tehát a mű zárlata és a zárlatot előrevetítő kiadói előszó is a példázatként való olvasás stratégiáját kínálja fel az olvasónak.”18 Noha, mint már említettem, a kiadói elöljáró beszéd a komédiaként való befogadásra is felhívja a figyelmet, a példázatosságra tett utalása pedig kétértelmű. Az újabb szakirodalom általában meglehetősen sommásan intézi el a mű korábbi osztályharcos értelmezéseit, anélkül, hogy feltenné a kérdést, mi tette őket lehetővé a Lúdas Matyi szövegében? A válasz részben a komédia szerkezetében rejlik. A „komédia mozgása rendszerint a társadalom egyik fajtájától egy másikba tart”, olvashatjuk Northrop Frye-nál. „A komédia végén kiemelkedő társadalom a maga kontrasztjával egyfajta erkölcsi normát, illetve gyakorlatilag szabad társadalmat képvisel.”19 Az irodalomtudós általános megállapítása Fazekas művét is megvilágítja: a zárlat hat sora másfajta társadalmi állapotot mutat fel, mint a cselekmény egésze, s e zárlat „erkölcsi normaként”, kontrasztként szolgál a cselekményben foglaltak értékelésekor. Talán úgy is fogalmazhatok, hogy a zárlat az ellentettjét mutatja fel a cselekménybe belefoglalt társadalmi állapotnak – hasonlóan ahhoz, ahogyan a mű szerzői előszava a törvénytisztelő jelen állapot ellentettjeként mutatja fel a cselekményben ábrázolt erőszakos, önkényes múltbeli állapotot. Ahogyan a mottó és a zárlat példázatos kapocsba, a szerzői előszó és a zárlat politikai keretbe foglalja a cselekményt. A komédiának mint müthosz nak, cselekményfajtának, háromtagú formája van – olvas suk A kritika anatómiájá ban –, bár az első fázist legtöbbször nem jelenítik meg a művek, csak a másodikat és a harmadikat. „A hős társadalma fellázad a senex (agg) társadalom ellen, és győz. Csakhogy a hős társadalma nem más, mint egy nagy szaturnália: a társadalmi formák fonákja, amely egy olyan aranykort idéz fel, amely a darab tulajdonképpeni cselekménye előtti időhöz tartozik.”20 Nem illik-e ez a leírás a Lúdas Matyi ra is? Matyi fellázad Döbrögi társadalma ellen, s lázadása „nagy szaturnáliaként”, fordított világként valósul meg, ahol a pór veri el az urat, s az úr jár pórul . Második verésére készülve, amikor kölcsönkéri a német doktor ruháit, hogy álruhaként magára öltse, ezt olvashatjuk a szövegben: „Hadd csapjon velek egy fársángot földesuránál.” Matyi három verése három farsang, három „bolond nap” (hogy a Figaro házassága címére utaljak), amikor a feje tetejére áll a világ. S e három karneváli nap, ha megidéz valamiféle aranykort, bizonyára másfélét, mint a szerzői előszó és a zárlat politikai kerete.21 „A Figaro félreérthetetlenül osztálykonfliktust ábrázol” , írja Volkmar Braunbehrens Mozart-életrajzában.22 Az ilyesféle kijelentéseket a Lúdas Matyi újabb irodalmában álta lában elkerülik, holott már a mű mottója is társadalmi – persze, nem osztály –, hanem rendi – konfliktusra irányítja a figyelmet. Matyi, miután Döbrögi megcsapatta: „Elment földetlen földig; s elvitte magával / A bosszúállás lelkének is ördögi mérgét.” Vajon összefüggésbe hozhatjuk-e a „bosszús Matyi” történetét az utólagos (először 1817-ben megjelent, s a mű szövegébe anakronizmus árán illeszkedő) szerzői betoldással, amely szerint a cselekmény vélhetően a „keresztes ponyva hadak” idején játszódott, azaz – mint Szilágyi megállapította – 1514-ben?23 A Dózsa-féle felkelést olykor paraszti bosszúként jelenítették meg a 19. század elején írt munkákban. Budai Ézsaiás debreceni professzor történeti művében pél-18 Debreczeni, i. m. 60-61. 19 Frye, i. m. 139., 144. 20 Frye, i. m. 146. 21 Azt, hogy Döbrögi megverése karneváli jellegű, Borbély Szilárd is megállapította (Borbély, 2012). De meglepő módon ugyanezen cikkében azt is írta, hogy „sem a Lúdas Matyi szövege, sem a történet nem hordoz magában könnyed, felszabadult nevetésre, felhőtlen nyelvi humorra okot adó mozzanatokat.” 22 Volkmar Braunbehrens: Mozart. A bécsi évek . Budapest, Osiris, 2006. 353. 23 Szilágyi, i. m. 181.
