Forrás, 2021 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2021 / 7-8. szám - ***: Borászok a Duna borrégióból (Interjú Font Gáborral, Frittmann Jánossal, Galántai Norberttel, Lantos Szabolccsal, Szentpéteri Attilával, Dabasi Gáborral, Hetényi Józseffel, Kökény Benővel, ifj. Kökény Benővel, Gálné Dignisz Évával, ifj. Gál Csabával, Gonda Jánossal, Koch Csabával, Koch Pálmával és Kovács Róberttel - az interjúkat készítette Bárdos Ferenc és Kriskó János)
190 döntés volt, hogy a borászkodást választottam. Felvettek a Corvinus Egyemre, és én is szőlész-borászként végeztem, mint az apám. Pezsgőkészítésből írtam a szakdolgozatomat. Diploma után Németországba utaztam ki egy szüret idejére, nyelvet tanulni és tapasztalatokat szerezni. Egy olyan borászatnál dolgoztam, ahol mintegy ötven generációnyi tapasztalat halmozódott fel, volt mit ellesni. – Mérvadó volt a kiskőrösi területre és viszonyokra mindaz, amit tapasztalt? A Rajna mente azért karakterében nagyon eltérő terület, mint az önök birtoka. – Teljesen más volt minden, mint itthon. A hűvösebb éghajlattól kezdve a technológián át a fajtaszerkezetig és a felfogásig, mégis sok mindent tudtam hasznosítani. Például a rajnai rizlingről szerzett tapasztalatokat, hiszen mi is termesztjük a fajtát. Vagy a precíz munkavégzést. A kinti munkamorál nagyon más, mint az itthoni. Mindenképpen hasznos volt, noha mindössze egy szüreti időszakot töltöttem el ott. Csak példaként említem, hogy egyetlen évben legalább tízféle rajnai rizlinget készítenek, a könnyű reduktívtól kezdve a spätlese-n át a fahordós érlelésűig, vagy a pezsgőalapanyagig igen széles a paletta. Nagy élmény volt, és hasznos tapasztalat. – A nyelvtudása alapján választotta Németországot? – Világéletemben németet tanultam, ez sok mindent meghatározott. Most már tudom, hogy nem nélkülözhető az angol nyelv ismerete sem, néhány hónapja kezdtem el angolul tanulni, nagyon intenzíven. Minden napra van vele feladatom, de fontosnak tartom a nemzetközi kapcsolataink építése miatt, hogy tárgyalási szinten beszéljem az angolt is. – Kicsiny szőlőterülettel indult a Szentpéteri Borpince. Most hol tartanak? – Ma már 65-70 hektáron gazdálkodunk, Kiskőrösön és közvetlen vonzáskörzeté ben. 18 fajtát termesztünk, a fele hagyományos magyar fajta, a másik fele a világfajták. Fontosnak tartjuk a hagyományok őrzését a hungarikumfajtákkal, mint az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a pozsonyi fehér, a generosa vagy a kadarka. A másik oldal a világfajtáké, mert szeretnénk valamelyest követni a világdivatot is. Ennek következménye, hogy most sauvignon blanc-t telepítettünk. Ott vannak a rizlingfajták, a rajnai és az olaszrizling. Világfajtáink még a cabernet sauvignon, a cabernet franc, valamint a chardonnay. – Mi adja a létjogosultságát ezekkel a fajtákkal itt az Alföldön foglalkozni? – Magyarország szerencsére nagyon sokszínű. Más a terroir, a mikroklíma, más a talaj szerkezet, és ezek mind megjelennek a borokban. Ez adja a létjogosultságát, és egyben a szépségét is. Ha megfelelően nyúlunk például a cabernet sauvignonhoz, akkor minden területen meg tudja mutatni a maga egyedi arcát, ami csak az adott vidékre lesz jellemző. Én valójában örülök neki, hogy az emberek még nem hiszik el: az Alföldön is lehet nagy borokat készíteni. Az elsők között lehetünk, akik bizonyíthatják, hogy mégis lehet. Sőt. A területünkön löszös, meszes alapkőzetek vannak a homok alatt, amelyek alkalmasak lehetnek nagy borok előállítására. A homoktalajok dominanciája miatt a Kunsági borvidék elsősorban a reduktív, üde, gyümölcsös borok hazája, aminek mi kifejezetten örülünk, hiszen nagyon feljövőben van a világban ez a tendencia, nő a kereslet az ilyen karakterű borokra. A piac egyre inkább a friss, gyümölcsös, illatos borokat részesíti előnyben. Ez jó a Kunság egészének, és jó nekünk is. Egyre jobban nyit a piac például az Irsai Olivér felé, a gyümölcsös Néró vagy Néró rozé felé. A reduktív technológiájú borok mellett mi is készítünk testesebb, fahordós érlelésű chardonnay-t, a nagyobb testű borainkat barrique hordóban érleljük, és késői szüretelésű borokat is készítünk. Az így készített rajnai rizlingünk egy közelmúltbéli világversenyen az egyetlen magyar bor volt, amely a rizling
