Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)

232

net megszületéséig. A környezettörténet kifejezést a tudományos közéletben feltehetően elsőként az amerikai Roderick Nash használta, amikor 1970-ben Amerika környezettörténete címen új egyetemi kurzust hirdetett. A helyszín nem véletlenül az Egyesült Államok, ahol elsőként életképesnek bizonyult ez a tudományterület, mert az amerikai nemzet születése erőteljesen egybekapcsolódott a természeti környezet átformálásával.5

Az Amerikai Környezettörténeti Társaság (American Society for Environmental History, www.aseh.net) 1977-ben alakult meg, amit jóval később követett az Európai Környezettörténeti Társaság (European Society for Environmental History, www.eseh.org) 2001-es megalapítása.6

Az ember és természet vonatkozásáról szóló tudományos vita egyre többeket foglalkoztat. Bonneuil és Fressoz francia szerzőpáros hozzászól ahhoz a Jason W. Moore, John R. McNeill, Engelke Peter és Yuval Noah Harari7

nevével fém

jelezhető, széles körben zajló diskurzushoz, amely a társadalomtudományokban bontakozott ki az elmúlt néhány évben az emberi tevékenységhez köthető környezeti krízisről. A vitában részt vevő felek egyetértenek azzal, hogy olyan jelentős és veszélyes emberi tevékenységhez (légszennyezés, bányászat, tengeri közlekedés, erdőirtás stb.) köthető környezeti változások zajlottak le, hogy ezek kritikai elemzés tárgyát képezzék. A vitában odáig jutnak, hogy szükségessé vált a klímaváltozás következtében egy új földtörténeti korszak megjelölése: a holocén

felváltása az antropocén

ra.

8

Antropocén: az „Ember kora” Tudósokból (geológusokból, régészekből, ökológusokból, történészekből, klímakutatókból stb.) állók egy csoportja szerint a Föld egy új, a holocént (jelen

kor) felváltó földtörténeti korba lépett, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveznek; röviden az „Ember korának”. Indoklásul a nagymértékű fajkihalást (biodiverzitás csökkenése) és a földfelszín drasztikus átalakulását hozzák fel.9

5 Rácz Lajos

:

Magyarország környezettörténete az újkorig. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2008, 13–14.

6 Kiss Réka

: Az

Európai Környezettörténeti Társaság (ESEH) Európában és Magyarországon (The European Society for Environmental History (ESEH) in Europe and Hungary). In: Miklós Kázmér (szerk.): Környezettörténet 2

. Hantken Kiadó, Budapest, 2011, 313–315. 7 McNeill, John R. and Engelke Peter: The

Great Acceleration. An Environmental History of the

Anthropocene since 1945. Belknap Press, 2016; Moore, Jason W.: Capitalism

in the Web of Life. Ecology

and the Accumulation of Capital. Verso, 2015; Harari, Yuval Noah: Homo

Deus. A holnap rövid története. Animus Kiadó, Budapest, 2017.

8 Balogh Róbert: A

történettudomány válsága és haszna antropocén-témák tükrében: egyenlőtlenség, hatalom,

világrendszer, ellenállás és deep history. FORDULAT. Társadalomelméleti folyóirat, új folyam, 2019/1. 25. szám, 265.

9 A Föld történetének eddig ismert legnagyobb tömeges kihalására a perm időszak végén, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt került sor, amikor a tengeri fajok több mint 95%-a, a szárazföldi fajoknak pedig a 60-70%-a tűnt el végleg.