Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 7-8. szám - Falusi Norbert: A megsebzett Föld története (Történettudomány és ökológia)

232 net megszületéséig. A környezettörténet kifejezést a tudományos közéletben feltehetően elsőként az amerikai Roderick Nash használta, amikor 1970-ben Amerika környezettörténete címen új egyetemi kurzust hirdetett. A helyszín nem véletlenül az Egyesült Államok, ahol elsőként életképesnek bizonyult ez a tudományterület, mert az amerikai nemzet születése erőtelje­sen egybekapcsolódott a természeti környezet átformálásával.5 Az Amerikai Környezettörténeti Társaság (American Society for Environmental History, www.aseh.net) 1977-ben alakult meg, amit jóval később követett az Európai Környezettörténeti Társaság (European Society for Environmental History, www.eseh.org) 2001-es megalapítása.6 Az ember és természet vonatkozásáról szóló tudományos vita egyre többeket foglalkoztat. Bonneuil és Fressoz francia szerzőpáros hozzászól ahhoz a Jason W. Moore, John R. McNeill, Engelke Peter és Yuval Noah Harari7 nevével fém ­jelezhető, széles körben zajló diskurzushoz, amely a társadalomtudományok­ban bontakozott ki az elmúlt néhány évben az emberi tevékenységhez köthető környezeti krízisről. A vitában részt vevő felek egyetértenek azzal, hogy olyan jelentős és veszélyes emberi tevékenységhez (légszennyezés, bányászat, tengeri közlekedés, erdőirtás stb.) köthető környezeti változások zajlottak le, hogy ezek kritikai elemzés tárgyát képezzék. A vitában odáig jutnak, hogy szükségessé vált a klímaváltozás következtében egy új földtörténeti korszak megjelölése: a holocén felváltása az antropocén ra. 8 Antropocén: az „Ember kora” Tudósokból (geológusokból, régészekből, ökológusokból, történészekből, klímakutatókból stb.) állók egy csoportja szerint a Föld egy új, a holocént (jelen ­kor) felváltó földtörténeti korba lépett, melyet antropocénnak, azaz emberi hatás alatt álló kornak neveznek; röviden az „Ember korának”. Indoklásul a nagymér­tékű fajkihalást (biodiverzitás csökkenése) és a földfelszín drasztikus átalakulását hozzák fel.9 5 Rácz Lajos : Magyarország környezettörténete az újkorig. MTA Történettudományi Intézete, Budapest, 2008, 13–14. 6 Kiss Réka : Az Európai Környezettörténeti Társaság (ESEH) Európában és Magyarországon (The European Society for Environmental History (ESEH) in Europe and Hungary). In: Miklós Kázmér (szerk.): Környezettörténet 2 . Hantken Kiadó, Budapest, 2011, 313–315. 7 McNeill, John R. and Engelke Peter: The Great Acceleration. An Environmental History of the Anthropocene since 1945. Belknap Press, 2016; Moore, Jason W.: Capitalism in the Web of Life. Ecology and the Accumulation of Capital. Verso, 2015; Harari, Yuval Noah: Homo Deus. A holnap rövid története. Animus Kiadó, Budapest, 2017. 8 Balogh Róbert: A történettudomány válsága és haszna antropocén-témák tükrében: egyenlőtlenség, hatalom, világrendszer, ellenállás és deep history. FORDULAT. Társadalomelméleti folyóirat, új folyam, 2019/1. 25. szám, 265. 9 A Föld történetének eddig ismert legnagyobb tömeges kihalására a perm időszak végén, körülbelül 250 millió évvel ezelőtt került sor, amikor a tengeri fajok több mint 95%-a, a szárazföldi fajoknak pedig a 60-70%-a tűnt el végleg.

Next

/
Thumbnails
Contents