Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kontor Enikő, Csávás-Ruzicska Tünde, Szabó Ádám Csaba kerámiái
193 – A fatüzes égetéssel, a világhírű Frederick Olsen által épített kemencék adta lehetőségekkel Kecskeméten ismerkedett meg? Miért köteleződött el az eljárás mellett? – Nem mondhatom, hogy elköteleződtem, mert a munkáimnak csak kisebb része készül fatüzes égetéssel. Néma Júlia, Kontor Enikő vagy Szabó Ádám is jóval nagyobb mértékben használja az eljárást, mint én. Legelőször a Siklósi Művésztelepen találkoztam az eljárással. Kádasi Évánál és Kemény Péternél vettük fel harmadéves korunkban ezt a kurzust, később pedig Néma Júliával közösen dolgoztunk vele. Júlia később a doktori munkájának részeként megírta a könyvét a fatüzes égetésről, mi pedig Ádámmal és Enikővel segédkeztünk neki itt Kecskeméten, a tesztégetések során. Mindent kipróbáltunk a gyakorlatban is, amiről a könyvében írt. Elsősorban a felhasználható mázakat teszteltük. Nagyon szerteágazó a magas hőfokon égethető nyersanyagok palettája, plusz a rajtuk alkalmazható mázak, rengeteg az új információ, szükség volt a mázak és anyagok működőképességének eléréséhez a sok tesztégetésre. Júlia könyve a megszerzett tapasztalatok foglalata. – Minden keramikusnak megvan a saját maga által kikísérletezett máza? Az ön kerámiáit sokan dicsérik azzal, hogy gyönyörű mázakat használ. – Minden keramikusnak biztosan van egy-két saját receptje. Ez különbözteti meg többek között a másik keramikustól. Ugyanakkor természetesen használok mások által is előszeretettel alkalmazott, jól bevált gyári mázakat is, amelyek például a stabilitásuk miatt lehetnek vonzóak. Ilyen kész mázakat vagy recepteket használok akkor is, amikor rövid határidejű a megrendelés, és nincs idő a hosszadalmas kísérletezésre. Elmegyek a Budapest Kerámiába vagy az INTERKERÁM-ba, és megveszem, amire szükségem van. Ha van időm kísérletezni, akkor persze a sajáttal is foglalkozom, de az egy hosszú folyamat. Ahhoz, hogy egy máz jól működjön magas hőfokon, ahhoz számos próbaégetés, formákon való tesztelés szükséges. – Több olyan csúcsgasztronómiai intézmény van ma már, amely az ön kerámiatárgyaiban szolgálja fel az ételeit. Láttam leírva a neve mellett, hogy gasztro-keramikus. Vállalja ezt a besorolást? – Az egész egy olyan társadalmi átrendeződés eredménye, ami egy idő óta Magyarországra is elért. A kiindulópont az Egyesült Államok és az olyan magas gasztronómiai kultúrával jellemezhető nemzetek, mint Franciaország vagy Olaszország. Ezekben az államokban trendszerűen kialakult egy társadalmi igény, hogy az étkezés kulináris élmény legyen. Magam is megfogalmaztam egy korábbi interjúmban, hogy az emberek a szakralitást most a tányéron meg az asztalon élik meg. Az új trend itthon is meghonosodott. A hazai séfek nagyon szép eredményeket értek el különféle világversenyeken, és lassan felmerült az igény arra, hogy az általuk működtetett éttermekben igényes, az ételsorok színvonalához illeszkedő edényszetteket használjanak. Néma Júlia volt az első, aki felkereste, és együttműködésre bírta az Olimpia Étterem séfjét, és ő lett az első olyan magyar keramikus, aki bekapcsolódott ebbe a trendbe. Majd őt követte a mi generációnk. Nem csak mi hárman, vagyunk azért még néhányan, akik bekapcso-
