Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei
152 sokévi átlagnak. Érdemes megvizsgálni ennek a mennyiségnek a havi eloszlását, amelyet a 2. ábra szemléltet. Az ábra alapján látható, hogy gyakorlatilag egészen májusig aszályos évről beszélhetünk (pl. februárban 9-10 mm, míg márciusban 3-4 mm eső esett), majd május-június folyamán összesen közel 250 mm csapadék hullott, ami a teljes éves mennyiségnek a felét jelentette. Ez rendkívül szélsőséges eloszlásnak tekinthető, ami a jövőben várhatóan általános jelenséggé válik. Szintén igen nagy különbségek tapasztalhatók a város különböző pontjain a lehullott csapadékmennyiségben. Jelenleg Kecskemét négy pontján rendelkezünk meteorológiai mérőműszerekkel, amelyek elhelyezkedése a város eltérő beépítettségű részeit reprezentálják. A 2. ábra alapján látható, hogy adott esetben 50%-os eltérés is tapasztalható a csapadékhullásban, néhány km-es távolságon belül. Egyes hónapokban (pl. június, augusztus, szeptember) a 40 mm-t is elérte a lehullott csapadékmennyiségben mért különbség. Ez az eltérés pedig jelentős kihívás elé állítja nem csupán a mezőgazdaságot, de a településeket is (ld. vízgazdálkodás, zöldfelület-fenntartás, homoktalajok deflációja, levegőminőség stb.). Forrás: saját mérések 2. ábra: Kecskemét havi csapadékösszegei 2019-ben A középhőmérsékleti értékek folyamatos emelkedése mellett, fontos kiemelni a hőhullámos napok számának emelkedését, illetve a városi hősziget megjelenését. A klasszikus értelemben vett városi hősziget kialakulása minimum 100 ezer fős, alapvetően sűrűbb beépítéssel rendelkező városok esetében jellemző, nyári
