Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 7-8. szám - Hoyk Edit – Kanalas Imre: Kecskemét klímaváltozási kihívásai és alkalmazkodási lehetőségei

153

időszakban, felhőtlen, szélmentes éjszakán. Kecskemét lakossága mintegy 110 ezer fő, így megfelelő időjárási feltételek esetén számítani lehet a városi hősziget megjelenésére.

2018. augusztusi adataink (3.

ábra) azt mutatják, hogy elsősorban a hónap első felében volt jelentős különbség az éjszakai hőmérsékletekben a belváros (RKI) és a városperem (Ladánybenei út) között. Az eltérés a 4-5 °C-ot is elérte, 17-22 °C közötti éjszakai minimum-hőmérsékletek mellett. Ez a tartomány éppen azt a kritikus 20 °C-os éjszakai hőmérsékletet mutatja, illetve lépi túl, ami már nagymértékben zavarja a belvárosban élők éjszakai pihenését.

Forrás: saját mérések

3. ábra: Kecskemét

hőmérsékleti viszonyai (2018. augusztus 1–31.)

A város eltérő beépítettségű és burkolatú területei között a nappali felszíni hőmérsékletekben is jelentős eltérések tapasztalhatók. A kialakuló különbségeket jól érzékelteti, hogy az általunk vizsgált 2018. augusztus 30-i (felvétel időpontja délelőtt 10:51) napon a leghidegebb és legmelegebb felszínek közötti hőmérséklet -különbség 22,78 °C-ra adódott (ennél a léghőmérséklet-különbség természetesen jóval kisebb, mint azt a műszeres méréseink is mutatják). A déli iparterület, valamit a repülőtér növényzet nélküli, óriási burkolt felületei a legerősebben felmelegedő részei a városnak, de a belváros szinte teljes területe, valamint a sűrűn beépített lakótelepek (pl. Széchenyiváros, Árpádváros) is az erősen felhevülő területek közé tartoznak. A zöldfelületek hőmérséklet-csökkentő szerepe alapvetően a nagyobb összefüggő területek esetén mutatható ki, mint például a Benkó Zoltán Szabadidőközpont, az Arborétum (a városi „zöld ék”), a Homokbánya, a Bácsvíz vízvédelmi területei, vagy a temetők (4.

ábra).