Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Kajtár-Czinege Anikó: A klímaváltozás hatásai a gyümölcstermesztésre (A klímaváltozás mint komplex rendszer)
126 teres vízadagokkal öntözve a gyümölcsök felületét hűtjük, ami a színanyag kialakulásához vezet, illetve mintegy apró lencseként funkcionál a vízcsepp, ami a hajnali, reggeli napsugarak színezőhatását felerősíti. Ez az úgynevezett színezőöntözés. Természetesen a növényeket aszályosabb időszakban is öntözni kell, ekkor nagy vízadagokkal dolgozunk (gyümölcsfajoktól és talajféleségektől függően 25-50 mm öntözővíz). Ezt nevezzük vízpótló öntözésnek . Emellett főleg szamócánál szükség lehet a frissítő, kondicionáló öntözésre is, amit szintén a növények fölé vezetett szórófejekkel oldanak meg, és porlasztva juttatják ki az öntözővizet a növények lombozatára, megszüntetve a légköri aszály jelenlétét az állományban, kialakítva ezzel egy speciális mikroklímát, állományklímát (Gonda, 2009). • Fagyvédelmi technológiák Az öntözésnél már szó volt a fagyvédelmi öntözésről, emellett lehet megemlíteni a különböző légkeveréses technológiákat, mint például az igen költséges szélgépek alkalmazását, bár ebben az esetben egy szélgép többhektáros területet lefed. Légkeverést oldhatunk meg akár traktor vontatta ventilátorokkal is. A kisugárzásos fagy az alsó, talaj menti légrétegekben alakul ki (2 m alatt). Mind a szélgépek, mind a ventilátorok esetén az alsó hideg légréteget összekeverik a magasabban lévő melegebb légréteggel, így a gyümölcsfavirágok számára kritikus hőmérsékleti értékek elkerülhetők. Az ültetvényfűtésre több megoldást is lehet alkalmazni. A paraffingyertyák viszonylag olcsóbb megoldásnak számítanak, és hatékonyak is, ebben az esetben nemcsak hő termelődik, de füst is, ami a gyümölcsös felett úgy hat, mintha egy nagy fóliát húztunk volna ki. A füst visszaveri a talajból kisugárzott hőt, és az is „melegíti” az állományt. A FROSTBUSTER (traktor vontatta gázégető berendezés) is fűti az állományt. A fasorok között haladva meleg, olykor már forró levegőt juttat ki a fák közé. Ebben az esetben minél melegebb levegőt juttatunk ki, annál kevésbé hat, mivel a meleg légréteg annál instabilabb a növényállományban, és a gépből kifújt meleg levegő gyorsan száll fel a hideg légréteg fölé, tehát hatásfoka gyengébb (Gonda, 2009). KITERJEDT VÉDELMI RENDSZEREK 2018 májusától működik az egész országra kiterjedő jégvédelmi rendszer, ami azt jelenti, hogy az egész ország területe megfigyelőállomásokkal és talajgenerátorokkal (több mint 800 db) van lefedve. Az észlelt zivatarfelhő érkezésekor, kialakulásakor ezüst-jodidot juttatnak a felhőbe. Ehhez ismerni kell a felhő kialakulásának módját. A zivatarfelhők létrejöttekor a talaj menti párás-meleg légtömeg feláramlik. Minél nagyobb a légtömegek hőmérsékleti különbsége, annál gyorsabban száll fel a meleg levegő, előidézve ezzel a zivatarfelhő kialakulásá t. Ekkor kell az ezüst-jodid jégmagképző anyagot kijuttatni. Ezt a felszálló légtömeg magával viszi a magasba, és sokkal több, de apró jégszemcse képződik. Mire ezek a talajra érnek, elolvadnak, és esőcsepp formájában hullnak le a talaj felszínére, elkerülve vagy mérsékelve a jégeső káros hatásait ( agroforum. hu, 2018).
