Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Grónás Viktor: A klímaváltozás nemzetközi trendjei, ebben hazánk és az Alföld helyzete
108 nése bizonyosnak tűnik, amelyet nagy valószínűséggel az őszi és a téli csapadék növekedése fog kompenzálni (3. ábra). A nagy mennyiségű és intenzív csapadékos jelenségek várhatóan elsősorban ősszel lesznek gyakoribbak, a száraz időszakok hossza pedig nyáron fog leginkább növekedni. A következő évtizedekre jelzett változások azonban többnyire bizonytalan előjelűek és nem szignifikánsak, s csak az évszázad végére tehetők határozott megállapítások. A szélsőségek várható alakulása jellegzetes térbeli eloszlást mutat, és elsősorban Magyarország középső, déli és keleti területeit érinti kedvezőtlenül, ami a területi sérülékenységi vizsgálatok jelentőségére hívja fel a figyelmet. 3. ábra: Éves és évszakos átlagos csapadékösszeg-változás (%, OMSZ). Megjegyzés: az ALADINClimate és a REMO regionális klímamodellek eredményei alapján 1961–1990 modellátlagaihoz képest. A feltüntetett számértékek az országos átlagos változás alsó és felső határát jelölik 4.3. Az éghajlatváltozás várható hatásai Magyarországon A hazai éghajlatváltozást kísérő szélsőséges időjárási események (pl. özönvízszerű esőzések, orkánerejű viharok, hóviharok, hőhullámok és a szélsőséges vízállások gyakoriságának növekedése) a gazdaság számos területét érintik/ érinteni fogják. A legkitettebb területek a hidrológiai rendszerek és a mezőgazdaság. Súlyos következményekkel járhat a vízkészletek jelentős csökkenése. Árvíz idején a különösen veszélyes helyzetek kialakulása leginkább a Tiszára és mellékfolyóira jellemző, így a várhatóan gyakoribbá váló árvizek elsősorban ebben a
