Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Grónás Viktor: A klímaváltozás nemzetközi trendjei, ebben hazánk és az Alföld helyzete
109 térségben jelentenek problémát. Nagy tavaink esetében a feltételezhetően gyakoribb alacsony vízállás, illetve általában a jelentős vízszintingadozás a turizmusra hat kedvezőtlenül. Magyarország különösen kedvezőtlen helyzetben van a természetes élővilág alkalmazkodási lehetőségeinek szempontjából: földrajzi elhelyezkedése és a természetes élőhelyek fragmentáltsága miatt a fajok vándorlási lehetőségei hazánkban meglehetősen korlátozottak. Az aszály gyakoribbá válása, a csökkenő talajvízszint, a belvizek fenyegetik a mezőgazdaság termésbiztonságát, valamint az erdők fenntarthatóságát. Eddig nem honos kórokozók és állati kártevők is megjelenhetnek, ami ellen nincs felkészülve a mező- és erdőgazdaság. 4.4. Az éghajlatváltozás várható hatásai az Alföldön A Kárpát-medence nagyobb része olyan jelentős emberi befolyásoltság alatt áll, hogy közvetlenül nehezen érzékelhető a klímaváltozás hatása. Részletes kutatások azonban bizonyították, hogy a két legfőbb klímaelem (a csapadék és a hőmérséklet) az utóbbi évtizedekben tapasztalt változásai jelentős, trendszerű változásokat indítottak el a hazai tájakban.11 A tendenciájában csökkenő csapa dék talajvíz-süllyedést okoz (amit csak fokoz a csapadékhiány miatti öntözés), ez megváltoztathatja a talajokat, ami a vegetációreakcióval együtt tájváltozásokat okozhat. Az Alföld változatos talajtípusaira a klímaváltozás eltérő hatással lesz. A hidromorf talajokat nyilvánvalóan a kiszáradás fenyegeti. Ahol lokálisan víztöbbletet biztosít az ember – víztározók, mesterséges tavak környékén –, a hidromorf dinamika fennmaradhat, de összességében az Alföldön mindenképpen a talajtani kiszáradás tendenciát valószínűsíthetjük. Különösen markáns változást lehet prognosztizálni a szikesedés tekintetében, aminek már tájképi következménye is lehet. A sziksós foltok környékén széthúzódó növényzet, a kopárok területének gyarapodása akár kistáji szinten is látható következménye lehet a klíma megváltozásának. Ilyen tendenciára az Alföldön nemcsak a Hortobágyon, a Borsodi Mezségben, a Jászságban, a Duna menti síkságon és a Duna–Tisza közén lehet számítani, hanem a Tiszántúl kiterjedt középső és déli tájain is. A melegedő, szárazódó klíma a természetes talajfolyamatokat a szikesedés és a sztyeppesedés felé tereli, amit azonban az aktuális földhasználat is számottevően befolyásol. Az erős szikesedési, a réti talajokon a sztyeppesedési tendencia megállítása természetesen költséges ellenlépéseket kíván, ha művelésben akarjuk tartani a területet, ami a termelés gazdaságosságát rontja. 12 A növényzet számára megváltozó életfeltételek helyenként a vegetáció „kényszervándorlását”, máshol annak átalakulását eredményezi. Amelyet alátámaszt Magyarország Nemzeti Atlaszának egyik elemzése, amely szerint az éghajlati tényezők változásának járulékos hatása, hogy a kialakult éghajlati övek és a rájuk 11 Rakonczai J.: Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás. In: Rakonczai J. (szerk.) (2017): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437-8-3) Békéscsaba 12 Csorba P.: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái. In: Rakonczai J. (szerk.) (2017): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. (ISBN 978-963 85437-8-3) Békéscsaba.
