Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Grónás Viktor: A klímaváltozás nemzetközi trendjei, ebben hazánk és az Alföld helyzete
102 Grónás Viktor A klímaváltozás nemzetközi trendjei, ebben hazánk és az Alföld helyzete 1. Bevezetés Az „éghajlatváltozás” vagy „klímaváltozás” a klíma, éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten, függetlenül az azt kiváltó okoktól. A változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletre, az átlagos csapadékra, a széljárásra, de akár az éghajlat változékonyságának módosulását is jelentheti. A gyakran szinonimaként emlegetett „globális felmelegedés”, ahogy azt Wallace Broecker geokémikus 1975-ben kifejtette, egy szűkebb fogalom, hiszen csak az emberi kibocsátásból származó üvegházhatású gázok által okozott átlagos, globális felszíni hőmérsékleti növekedést jelenti. 1 Az 1950-es évektől kezdődően az ezredfordulóig tartó évtizedek során sok olyan megfigyelt változás történt, amire évtizedek vagy akár évezredek óta nem volt példa. Az éghajlati rendszerünk felmelegedésére utaló jelek jelentek meg: a légkör és az óceánok melegedtek, a hó- és a jégtakaró mennyisége csökkent, a tengerek szintje pedig emelkedett (1. ábra).2 1. ábra: Globális átlagos felszínközeli hőmérséklet (szárazföld és tengerfelszín együtt) eltérései az 1986–2005 közötti időszak átlagától (az eltérő színek különböző adatbázisokat jelölnek) Vajon ezek a változások az éghajlati rendszerünk természetes fluktuációjának vagy az emberi tevékenységnek köszönhetőek? A kérdés eldöntése fontos, hiszen a klímakutatók szerint, ha az emberi tevékenység fel tudta gyorsítani a klímaváltozást, akkor le is tudja lassítani azt. Az első lépésben nézzük meg, hogy milyen folyamatok vannak hatással éghajlatunkra.
