Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Grónás Viktor: A klímaváltozás nemzetközi trendjei, ebben hazánk és az Alföld helyzete
103 2. Az éghajlatváltozás okai Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai szerint a klíma tényleges változása három okra vezethető vissza. 3 2.1. Az éghajlati rendszer belső ingadozásai A légkör, a szárazföldek, az óceánok, a bioszféra és a szilárd víz alkotta éghajlati rendszer egyike a tudományos eszközökkel vizsgált legbonyolultabb rendszereknek, ahol bizonyos változékonyság minden külső kényszer nélkül is ki tud alakulni. Globális átlagban ez a változékonyság azonban néhány tized fokos eltérést jelent. Az éghajlati rendszer belső változékonyságának legszembetűnőbb példája a perui partok mentén 3-7 évente ismétlődő El-Niño-jelenség (jelentése: Kisfiú, azaz Jézus), amelyet a hideg tengervíz felszínre törésének elmaradása okozza. Ennek következtében a Csendes-óceán hatalmas területein több fokos pozitív hőmérsékleti anomáliát okoz. E jelenség több hónapig, egy-két évig fennmarad, és alapjaiban átalakítja az egyenlítői térségek légkörzését. Egyes helyeken (pl. Indonéziában, Ausztráliában) szokatlan szárazság, máshol (pl. Dél-Amerikában) a normálisnál sokkal több csapadék lép fel. 2.2. Természetes külső tényezők Kimutatható, hogy természetes külső tényezők is befolyásolták a földi éghajlatot az elmúlt évszázadokban. Ide sorolhatóak a Föld nap körüli pályájának módosulásai, a naptevékenységek (pl. a Nap felszínén lejátszódó jelenségek), vagy a napállandó (a Nap kisugárzott energiamennyiségének az a része, mely eléri a földi légkört) fluktuáló változásából származó hatások, de akár egy vulkánkitörés is (a kibocsátott nagy mennyiségű kén-dioxid és más, főleg szilárd alkotórészeken keresztül) csökkentheti a Föld felszínére érkező rövidhullámú sugárzás mennyiségét, így csökkentve a felszínközeli légrétegek hőmérsékletét. Azonban ezek a hatások a több fokos változások mellett egyre inkább másodlagossá válnak. 2.3. Antropogén hatások Az emberi tevékenységből származó, éghajlatot módosító hatások közül (pl. aeroszolok mennyiségének növekedése, földi növényzet szerkezetének megváltozása, üvegházhatás erősödése) az üvegházhatású gázok (ÜHG) mennyiségének növekedése által okozott változások kapták a legnagyobb figyelmet. Maga az üvegházhatás egy természetes, és a földi élet szempontjából elengedhetetlen folyamat. A Napból érkező rövid hullámhosszú sugárzást a légkör gyengítetlenül átengedi, amely a Föld felszínén elnyelődik, felmelegítve azt. Az innen visszasugárzott, már nagyobb hullámhosszú sugárzást a légkörben található egyes gázok, mint például a vízgőz, a szén-dioxid, a metán, a dinitrogén-oxid és az ózon elnyelik. és újra visszasugározzák a Föld felszínére. Így a sugárzási energia nem tud elszökni, hanem a légkör további felmelegítésére fordítódik. Az üvegházhatású gázok és azok mennyisége jelentős mértékben befolyásolják a Föld hőmérsékletét, nélkülük a Föld felszínének átlaghőmérséklete a mai 14 °C helyett csupán ‒19 °C lenne. 3 Országos Meteorológiai Szolgálat, Éghajlatváltozás okai, https://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/eghajlatvaltozas_okai
