Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - ***: Tanyán élő értelmiségiek (Kriskó János beszélget Balanyi Zoltánnal, Lakó Andrással és Bérces Dórával)
98 elköltözni, de csak tanyára. Amikor ide kiköltöztem, nagyon nehéz volt a 70 négyzetméteres lelkemet kitágítani fél hektárra. Hosszú ideig tartott, de sikerült, és most már nehezen tudnék beköltözni egy pici helyre. Engem az hajtott ide, hogy egy komplett rendszert akartam működtetni. Erre egy fél hektár pont elegendő lehet, de egy átlagos falusi porta kevés hozzá. – Hiszel abban, hogy ezt a rendszert működőképes állapotban is uralni tudod majd? – Igen, és most már vannak ehhez tapasztalataim is. Az örök dilemma az, hogy vagy pénzt keresel, vagy a tanyádon vagy, és építed a rendszeredet. A kettő együtt nem megy. Nekem legalábbis. Ha csak őstermelő szeretnék lenni, és megfelelő mennyiségű pénzhez szeretnék jutni, akkor például mikrozöldségeket kellene szállítanom felső kategóriás éttermeknek. Azt is mérlegelve, hogy mennyire etikus dolog kiszolgálnom a felső osztályt, miközben leginkább az a célom, hogy mindenki elérhető áron juthasson biominőségű zöldségekhez. – Mennyiből lehet ma megélni itt a tanyán? – Sok mindent megéltem itt az utóbbi időben. A kezdetekben havi százezer forintból jöttem ki, télen meg 30-40 000-ből. Mondjuk 80 000 forintos átlagkeresettel számolhattam, amihez ha hozzáadtam mindazt, ami a ház körül megterem, már nem is volt olyan borzalmas. De azért nem is volt könnyű elfogadni. – Ebbe a keretbe nehezen fér bele egy színházjegy vagy a lányaidnak szánt apró ajándékok. – Nem nagyon fér bele az sem, hogy a gyerekemet elvigyem fogszabályozásra, hogy vegyek neki egy szemüveget, vagy a ballagáskor kifizessem a tablóképek árát. Mindenki sejti, hogy mennyibe kerül a fodrász vagy a kozmetikus. Most viszonylag jobban fizető munkám van, félre is tudok tenni havi 20 000 forintot, abból fogom majd lecserélni a házon a cserepeket, mert néhány helyen beázik a tető. Úgy látom, hogy folyamatosan és minimálisan havi 200 000 forintos bevételre van szükségem ahhoz, hogy a ház működjön, és a jelzett minimális összeget félre is tudjam tenni. – Mekkora a kontraszt az öt évvel ezelőtti várakozásaid és a beteljesült valóság között? – Óriási. Szinte mindenben megváltozott a szemléletem. Rákérdeztél az előbb a lelki békémre. Volt egy elképzelésem a kezdetekkor is, hogy milyen jó lesz a természettel együtt élni. A valóságban ez nagyon másként következett be. Furcsa dolgok is történtek. Például a testem elkezdett a természettel összhangban működni. Télen meghízom, nyáron lefogyok, ez roppant egyszerű. Vagy jobban értem a testem jelzéseit. Sokkal érzékletesebb lett, hogy hol tart a természet, és hol tartok én belül, testben és lélekben. Jobban észreveszem a jelzéseket, mert jóval közelebb vagyok a természethez, mint a városi kertes házból lehettem. Itt minden apró rezdülést meg lehet látni, mikor mi nyílik, mi változik, ha jön egy fagy. A bogarak, a hideg, a szél, a csillagok, minden üzen, és te szép lassan megtanulod érteni a jelzéseket. Földrajz szakos vagyok, de csak most értettem meg igazán a nap járásának fontosságát. Megértettem, hogy honnan jönnek a
