Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 7-8. szám - Novák László Ferenc: Zöldség és gyümölcs a Duna–Tisza közi Homok- hátság középső vidékén a XVII–XVIII. században
47 7-én „Tura hádzs redzsber” 1200 kila (kb. 30 tonna), „Ali redzsber” 800 (kb. 20 tonna) és „Hurrum redzsber” 120 kila (kb. 3 tonna) hajó rakománya esett vámolás alá.45 A Kőrösön fennmaradt legkorábbi dokumentum, a számadáskönyv bizonysága szerint a tanács megbízottja 1637-ben többek között „Rizset ugian akkor wett” 1 forint 7 dénárért.46 A kőrösi tanács rendre vásárlásokat eszközölt Pesten, így például 1676-ban is, amikor „Kész pénzen Vásárlottanak [...] Riskását dn 90.” Ugyanezen esztendő július 19-én „Biro Uram Budára lévén Uy Vezérhez” többek között 40 dénárért „Riskását” is vásárolt. Szeptember 13-án az egri Szinán pasa járt Kőrösön népes kíséretével, s a tanács ajándék fejében az „Egri Basa Szakácsának” adott „Juhokért és Riskásáért” 2 tallért.47 A kőrösiek 1679-ben „Santa Haszantul” vettek hitelben „Riskását”, másik alkalommal ugyancsak tőle 5,5 okkát (kb. 7 kg) 1 tallérért, 1712-ben „Kecskemétről „riskását” , 1727-ben „Kecskeméti Lőrincz Napi Vásárban [...] Hat Oka Riskását -,,90”, 1738-ban szintén Szent Lőrinc napján „Meltosaghos Groff Keglevich Josef Uram ő Nga Arendaja Accessoriumit Vásárolván a Kecskeméti vásárban Tiz Oka [kb. 12 kg] Riskását f. 2,,75.” (stb.).48 A Dél-Amerikából származó – német közvetítéssel hazánka jutott –, a népélelmezés tekintetében a későbbi évszázadokban alapvető, nélkülözhetetlen burgonya vagy krumpli nincs meg a város étlapján , jóllehet már termesztették vidékünkön a XVIII. században. A kecskeméti heti vásárra például 1789–1790-ben egy-egy szekér burgonyát hoztak eladásra Nagykőrösről és Örké nyből. 49 A burgonya ragadványnévként is felbukkan Nagykőrösön. A városi tanács minden évben alkalmazott, így 1814-ben is az erdőkre vigyázó csőszöket, s a „Pálfáji Csősz Krumpli Katona János” volt 20 forint fizetéssel.50 A csősz bizonyára a növény termesztésével is foglalkozott – a homokos erdei föld erre kiválóan alkalmas is –, s ezért ragadt rá a „Krumpli” ragadványnév.51 A kenyér- és tésztafélék készítéséhez szükséges liszt különböző minőségű volt, s ennek figyelembevételével történtek a beszerzések is. A kőrösi tanács 1751-ben, amikor népesség-összeírás történt, „Midőn a Tettes Nemes Vármegyérűl exmittált Conscriptor Urak itt nállunk Conscripdaltak, Ugyan azon alkalmatossággal Pestrűl” hozattak többek között „10 Ittze tiszta Lisztet”, „Riskását”, június 6-án pedig a „Medárdus Napján Pesten tartatott Vásár alkalmatosságával” „Öt oka riskását”. A vármegyei küldöttség szakácsot is hozott, azért a városi tanács elhozatta Pestről, „Szetsei László Kotsijával az Ur T. Ord. Vice Ispány Ur szakátsáért menvén, hozott Pestrűl Konyhára „Tiszta Lisztet”.52 45 Fekete Lajos – Káldy-Nagy Gyula: Budai török számadáskönyvek 1550–1580. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1962, 194. 263., 266. 46 MNL PML NkV SzK 1637/38, 135. pag. 47 MNL PML NkV SzK 1676/77, 136., 154. 48 MNL PML NkV SzK 1679/80, 185., 213. pag. 49 Balanyi Béla: Kecskemét gazdasági jelentősége a XVIII. század végéig. In: Kecskemét . Tanulmányok a város múltjáról, jelenéről (szerk. Heltai Nándor). Kecskemét, 1968, 115.; A burgonya (Burgundia) és krumpli (Kartofel) neve német közvetítésre utal. Kósa László: A burgonya Magyarországon. Akadémiai Kiadó. Budapest, 1978. 50 MNL PML NkV SzK 1814/15. 51 Cegléden is előfordul ragadványnévként, így például 1851-ben, amikor „Jónás Krumpli Andrásnak” kárvallási ügye került a városi hatóság elé. Novák László Ferenc i. m. (2015). 468–469. 52 MN PML NkV SzK 1751/52. ápr. 18.; jún. 6., ápr. 11., ápr. 18.; Érdekesnek tartható, hogy a rizst okka török súlyegységben mérték. Ez is arra utalhat, hogy a korábbi évszázadokban a törökök hozták, s a török súlyegység szerint mérték. Ezt a magyarok is átvették (pl. Kecskemét és Kőrös mezővárosok okkában mérve vitték zsákokban Pestre a törököknek a salétromport a XVII. században).
