Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 1. szám - Joszif Brodszkij: Szónoklat a kiömlött tejről (vers – Soproni András fordítása)
7 16 Mint agglegény, vágyom a házasságra. Nem várok, persze, szent csodákra. A családnak is van gödre, árka. De kit a pár kéjben teremtett, övék lesz csak, mindenki tudja. Nem kell a „Ne lopj!” parancsolatja nekik. Vagy jutunk koldusbotra. Vigyázzatok, kincsünk a gyermek! 17 Nekem, költőnek, ez cseppet se fekszik. Persze, tudom: „Ki mint cselekszik...” Méghogy én lennék – képtelenség! – a Törvény hatalma ellen? Ha rosszul ítélnek, az idő felment. Botrányos híremből elegem lett. Rossz politika rontja erényeinket. Erről már lehet véleményem. 18 A pénz az erényhez hasonló. Allah tanúm: nem égből hulló manna, de többnyire úgy elszáll, ó, könnyedén, mint a szép ígéret. Kölcsönt ne kérj soha, semennyit. A pénz a sírba nem kísér senkit. Fialjon minden rubel ezernyit, lásd a Krilov tanmeséket. 19 A hátsó szándék győz az elülsőn. A lélek túltesz a jégmezőkön. Tudós, lakatos kell, ám e földön a prédikátor jobban elkel. De míg várunk a prófétára, hogy ne essünk a bűn karmába, vigyázzon ki-ki jól magára: kezdjetek valamit a kezetekkel.
