Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - Szabó Gábor: Variációk Bodorra (Bodor Ádám: Sehol)
103 Szabó Gábor Variációk Bodorra * (Bodor Ádám: Sehol ) Bodor Ádám újabb novelláinak gyűjteménye a ritkán publikáló szerző hét, viszonylag friss szövegét tartalmazza. Viszonylag, hiszen pl. A Matterhorn mormotái néhány apró szövegeltéréssel már 2014-ben olvasható volt a Literán. Egy új Bodor-megjelenés ezzel együtt is fontos esemény, főleg akkor, ha a kötet fülszövege olyasféle, füzérszerűen összekapcsolódó történetek soraként ajánlja a novellákat, amely a Sinistrá hoz hasonlatos koncepció és forma megvalósulását ígéri. Némiképp megtévesztően. A történetek ugyanis nem rendeződnek regényszerű láncolattá, jóllehet a szövegek motívumhasználata, retorikai és nyelvi készlete lehetővé tesz bizonyos természetes átjárásokat az írások közt, ám ez távolról sem elegendő egy, akár a Sinistrá hoz hasonla tos pszeudo-regényforma megszilárdításához. A fülszöveg alighanem arra játszik rá, hogy a Bodor-univerzum poétikai tájait valamennyire is ismerő olvasó jól körvonalazható elvárásokkal közelít a szerző szövegei felé. A határvidék, a periféria mikroelemzése, a pre(poszt?)humán létezésforma, a kiszolgáltatottság, a nyomor érzéki, és szinte antropológiai pontosságú bemutatása, az összetéveszthetetlen névadásokkal egyénített karakterek és tájak hangulata olyan félreismerhetetlen szövegvilágot hoz létre Bodor Ádám prózájában, amely a létezés egy tökéletesen konzisztens, széttartó elemeiben is összetartó szürreális valóság térképét rajzolja meg szövegről szövegre. (Hogy aztán, mint a Térkép és a Terület borgesi/baudrillardi példázatában, e térkép lassan maga válják autonóm realitássá.) A Sinistra elbeszélőjéhez hasonlóan, aki a havas tájon búcsúzóul végigtekintve saját sítalpnyomai kanyargását szemléli a hegyek közt, a Bodor-olvasó tehát szintén az elbeszélő régebbi nyomait keresi: azokat az ismert kódokat, jeleket, nyomvonalakat, amelyek az idegenségében is otthonos Bodor-táj bejáratott ösvényeiként segítik a tájékozódást és az új, még nem ismert területek felfedezését. Nos, a Sehol novellái eset ében az előbbiről bővebben, ez utóbbiról kevéssé beszélhetünk. Maradva még egy pillanatra a kartográfiai hasonlatnál, az új kötet poétikai térképe nemigen mutat meg ismeretlen vidékeket, nem nyit utat új területek felfedezése felé. * A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költség vetése társfinanszírozásában valósul meg.
