Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 6. szám - Szajkó István festményei (A művész felvételei)
21 vagy hát éppen fordítva... Igazad van, mondta Vad Jocó Gorotvának, itt is fúrhatnának... Megfúrhatnátok ezt a nagy hazugságot, amit Palicsfürdőnek neveznek... A szél egyre erősödött, megpróbálta összetörni a ragyogóan áttetsző ónüveget, de úgy tűnt, közben Igor már a Citromsárgaház falának döntötte bringáját. Mire az még zöldebb lett. Szinte énekelni kerekedett kedvem. Noha Palicsi P. Howard Jenőke a monarchiasárgán inzisztál, Palicsfürdőt egy monarchiabeli képződménynek tekinti, amiben ugye, van valami, hiszen még mindig az Osztrák–Magyar Monarchia kulisszájával manipulálnak, viszont vannak, akik a zöld színen inzisztálnak, valamint szintén vannak, akik a pravoszlávkéket tolják előre (napok kérdése, és elkészül a hatalmas új palicsi ortodox templom), ergo Igor kerékpárját inkább a zöldpártiak kedvelik, őket viszont még az is zavarja, ha én zöldségféleségnek találom nevezni, a zöldségféleségek közé sorolom. Holott ők Igor igen komoly, nemzeti jellegű gesztusának vélték, hogy zöldre festette, fűzöldre bringáját. Igor tényleg Magyarországon, Pesten született. Egy echte pesti magyar. Ám különös mód, ezt is sokszor kerülgettem már, ez a kérdés is meghalad kissé, istenem, lehetséges, lassan minden meghalad, valami ellenállás munkál, valami komplexus dolgozik benne Magyarországot illetően. Önkéntes volt a háborúban, szinte tüntetőleg ment el, noha aztán mindig a szabadcsapatok ellen pörölt, pontosan taglalva borzalmas ténykedésüket. Igor Baranyában és Koszovón is harcolt. Kezdetben lelkesedett az új pártokért, a Ligáért, Čedóért , meg hát, azt hiszem Djindjićtyel is találkozott, ugyanis Djindjić, ellenzéki korszakában néhányszor előfordult itt, Palicsfürdőn, Deján apjánál, aki magával Orbánnal is focizott volt egyszer, Albinnál többek között akkor is, amikor az egyik első ellenzéki értekezletre utazott Bécsbe, a Diplomatische Akadémiára, ahol különben T. Olivér is felbukkant... Igor igen összetett jelenség, magam sem tudom kibogozni problémáit, noha Albinnal már többször megígértük neki, lemegyünk vele, le mind az infaustusok, Dubrovnikba, hogy ünnepélyesen átvegye tengerészeti diplomáját, ugyanis valami okból a diplomát magát sosem is vette át. Albin szerint ha átvenné, ő lehetne a palicsi katamarán kapitánya. Akkor immár meglennének hozzá a papírjai. Vagy ha nem is kapitány, de egyelőre simán lehetne a kapitány, a szlovén Kirbus helyettese, mert különben is jobb helyettesnek lenni, kevesebb a felelősség, noha tudom, Igor akkor is utolsónak hagyná el a kátrányos hordókra szerelt sétahajónkat, az ún. katamaránt, ha csak a kapitány helyettese lenne... De ezek a dolgok mind nyitva állnak még. Egyszer majd Edét kell kifaggatnom ebben az ügyben, ugyanis ő ismeri legjobban Igort, ő meg Albin. De az tényleg csodálatos, ahogy hazaérkezve mindig első dolga fűzöld bringájára pattanni és körbeszáguldani Palicsfürdő nevezetességeit, fontosabb pontjait. Minden bizonnyal a buszmegálló, illetve hát az iglu is szerepel ezen a listáján. Mármint a hely legfontosabb pontjai között. Azért száguldott el előtte. Csak a
