Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 3. szám - Novák László Ferenc: Korai irodalmi hagyományunk a XVII. századból
107 Cantasokk dn 50;”6 1719-ben „Punkosdi sok rendbeli Cantalo öregebb s kisebb Deakok’k” 4 forint 73 dénár,7 1800. június 1-jén „A’ Férjfi Oskolabeli Deákoknak Pünkösdi Köszöntésért adtam az eddigi observált szokás szerint 2, Az Oskolabeli Tanuló Szolga Seregnek ezen végre 1” forintot. 8 Kecskeméten a történeti források hiányossága miatt viszonylag kevés adat ismeretes az iskolai diákságra vonatkozóan ebben az időszakban. A városi számadásokat könyvelő deák azonban itt is tudósít a történtekről: 1662-ben „Karacson napjan Deakokk és koldusokk osztogattunk Tall 2. Karacsonban az szegenyek szamara attunk az Kis Birók kezehez f. 2. dn. 40 [...] Ugyan akkor az Callvinista arwa Deakok hozzank jőwen Cantalni, attunk nekiek Tall. 1. [...] Az Papista Mester számára is a gyermekek kezekben attunk Cantatioban Tall. 1.”9 1664-ben „Az Husveti szent napokban kőltsége volt Biro Uram Deakokk koldusokk f. 6”. 10 1665-ben „Karacson napjan ket Rendbeli Deakokk attuk f. 1. [...] Vízkereszt napjan Csillaggal járó Deákokk attuk f. 1.” 11 1667-ben „Pünkösd innepiben az loci scholabeli [helybeli iskolai] deakokk adtúk f. 2” . 12 1669-ben „Pünkösdnapi eneklő deakokk adtúnk f 1 dn 12”. 13 1675-ben „Csillaggal járo Kiralyokk dn 40”. „Karacson napra deakoknak pro fl 1 dn 40.” 14 1676-ban „Csillaggal járó Kiralyokk attúk .dn 46”15 . 1683-ban „Karácsony es Vizkereszti mendikansoknak adta’ gar 8” . 16 Kecskeméten is az egyházak működtették az iskolákat. A két rendbeli diákok valójában a római katolikus vagy „pápista”, református vagy „kálvinista” egyház iskoláinak köszöntő tanulói voltak (a lutheránus egyház jóval később, a XIX. század elején alapított iskolát, amelynek kiváló tanulója volt Petrovics, a későbbi Petőfi Sándor).17 A történeti források bizonysága szerint az oskolabeli deákok verses köszöntőt mondtak és énekeltek. Ezek szövege nem ismeretes, nem maradt írásos nyoma, de feltételezhető, hogy a deákság az egyházi ünnep énekeit, zsoltárjait adták elő. Más esetekben – mint névnapi és egyéb köszöntők – sajátos folklórként, népköltészetként nyilatkozhatott meg.18 Kecskeméten a római katolikus egyház hatásának tulajdoníthatóan dramatikus játékról is említés történik. Ugyan karácsonyi betlehemezésről nem esik szó, azonban Vízkereszt napján nemcsak köszöntöttek, énekeltek, hanem a három királyokat – Gáspárt, Menyhértet, Boldizsárt – is megjelenítették a deákok a kis Jézus názáreti születési helyét jelző csillag felmutatásával. Ezért írták róluk, hogy „csillaggal járó deákok”. A deák mint művelt, írástudó ember nélkülözhetetlen volt a városházán, a tanács hivatalában (kancellária , szekretária ). A magisztrátus esztendőről esztendőre alkalmazta a deákot, sőt deákokat. Ez utóbbiaknak azonban ha főbb megbízatásuk nem is volt, mint íródeák azonban nagyon fontos munkát végeztek írástudományukkal. A vészterhes hódoltság korában hogy milyen megpróbáltatások érhették a deákot vagy nótáriust, 6 MNL PML NkV SzK 1652/53. 185–188. pag. 7 MNL PML NkV SzK 1719/20. 30. pag. 8 MNL PML NkV SzK 1800/01. 9 MNL BKML KkV SzK 1662/63. 16., 141. pag. 10 MNL BKML KkV SzK 1664/65. 151. pag. 11 MNL BKML KkV SzK 1665/66. 203. pag. 12 MNL BKML KkV SzK 16667/68. 151. pag. 13 MNL BKML KkV SzK 1669/70. 61. pag. 14 MNL BKML KkV SzK 1675/76. 224., 246. pag. 15 MNL BKML KkV SzK 1676/77. 202. pag 16 MNL BKML KkV SzK 1683/84. 225. pag. 17 Székelyné Kőrösi Ilona, 2002. 18 Novák László Ferenc: A három város néprajza . Studia Folkloristica et Ethnographia 60. DE Néprajzi Tanszék, Debrecen, 2015.
