Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 3. szám - Kabdebó Lóránt: A létezés megelőzöttsége
58 Kabdebó Lóránt A létezés megelőzöttsége (József Attila és Gaál József találkozása a teremtett világban) Sorsszerű találkozás? Egy könyvbemutatóra szóló meghívó jelezte, hogy az általam nagyra tartott festőművész, Gaál József ecsetrajzai alapján készült nyomataival ékesítve megjelent József Attila legendás Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben című műve 300 példányban az Arcus K iadó gondozásában, a könyvet pedig egyik legalaposabb József Attila-szakértőnk, a pszichológiában is szakmabéli Bókay Antal, egykori pécsi kollégám mutatja be. És a helyszínen megismerkedhettem Dömény Csabával, magának a műalkotássá nemesedő könyvnek a tervezőjével. Elmentem ugyanis a bemutatóra, ahol mindent megtudtam a könyv keletkezéséről, mindent, ami kétségbe ejthetett, mert rájöttem, hogy ez a csodálatos műalkotás valójában az ismeretlenség, a bizonytalanság, a feloldhatatlanság homályában kavargott mindaddig, amíg ebben a könyvben össze nem állhatott egy teljes műalkotássá. József Attila csodája ugyanis a leghitelesebb sajtó alá rendező, Stoll Béla kritikai szerkesztésében évtizedekkel ezelőtt már megjelent, sőt olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) digitalizált internetes változatában is. Mindent tudunk róla, sőt keletkezéséről is, csak létrejöttének a pontosan dokumentálható körülményeit meghaladó valódi alkotói szándékát nem ismerjük. Lényegében azt, hogy csak valamilyen pszichiátriai lelet lenne, vagy – mint kutatói sejteni vélik – valóságos műalkotás. Magyarázat helyett – magyarázgatjuk. Ahány tanulmány, annyi változat, amely egyben a többi magyarázat határozott cáfolata is. Egy hiteles József Attila-szöveg, amely valaha, a születésem évében, percre pontosan ismert időben keletkezett, de még a szakemberek sem tudják egyértelműen értelmezni létrejötte szellemi okát, belső ihletettségét. A „két ülésben” érvényes ugyan József Attilára, de furcsa módon a nyomatok ecsetrajzolójára, alkotójára is. Ugyanis ez a könyv már majdnem megjelent néhány évvel korábban, csak szerzői jogi okok miatt késett mostanáig. Utóbb újra neki kellett lendülnie mesterének, és az évtizedes kihagyás szinte tükörképét teremtette meg a képzőművész alkotásának, amelyet a könyv kialakítója, művész szerkesztője szerencsésen ki is használhatott. Bizonytalanság gyűlt bizonytalanságra, amely végül ebben az alakzatban egységes műalkotásként mutat fel számunkra egy megszerkesztett-megteremtett alkotást. Amelyről a könyv alkotói külön-külön is, és együttesen úgyszintén elmondhatják a Biblia Teremtőjének minősítő mértékével: ut videt quod esse
