Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Kollár Zsuzsanna: A Szendrey-hagyaték kincsei (Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában)
123 Kollár Zsuzsanna A Szendrey-hagyaték kincsei (Gyimesi Emese: Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában) Nemcsak jelentős szakirodalmi hivatkozási pont, hanem igazán izgalmas olvasmány is egyben az MTA „Lendület” Magyar Családtörténeti Kutatócsoport új, második forrás kiadása, így a 18. századi erdélyi főnemes, gróf Székely László önéletírása után most Szendrey Júliának és gyermekeinek válogatott írásait vehetjük kézbe. Az önmagá ban is érdekes kéziratos hagyatékban Gyimesi Emese társadalom- és várostörténeti tendenciákra mutatott rá , s ezzel korábbi kutatásokhoz képest új kontextusba helyezte a mindeddig publikálatlan szövegeket, miközben Szendrey Júlia családjának eddig egészen ismeretlen oldalát mutatta meg. Az évek alatt számos módszertani irányzat hatott a történész és irodalomtörténész végzettségű, több külföldi egyetemen is megforduló szerző nézőpontjának formálódásá ra. Kortárs történettudományi műhelyek megismerésével került közelebb a család-, a tár sadalom- és a várostörténet szempontjaihoz, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy a hatal mas iratanyagot kreatív módon közelítse meg. A szerző maga jelzi e hivatkozási pontokat a kötetében, amelybe sok egyéb mellett beépítette Philippe Ariès gyermekkortörténeti vizsgálatait, Richard Dennis modern térelméletét, Kevin Lynch The Image of the City című munkáját, vagy Lia Karsten tanulmányát, ami a városi környezet gyerekekre gyakorolt hatását vizsgálja.1 Így történhetett, hogy a Magyar Családtörténetek: Források című könyvsorozatban helyet kapó kötet sem csupán a primer szövegekre összpontosító családtörténeti kutatás lett, hanem legalább ennyire bizonyult részletekre érzékeny, várostörténeti megközelítésű kísérletnek is. A Gyermekszemmel Szendrey Júlia családjában gyerekek által írt levelek, csa ládtagoknak írt alkalmi versek, kéziratos folyóirat-imitációban felbukkanó város- és tértapasztalatok tanúságtörténetei, amelyek különleges módon , a társadalmi én szempont jából rögzítették az 1860-es évek Pest-Budájának formálódását. Az OSZK Kézirattárában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, az MTA KIK-ben és Kiss Ferenc gyűjtő tulajdonában lévő kéziratok eddig sem voltak ismeretlenek a kutatók előtt, a szerző azonban a közreadáson és alapos jegyzetelésen túl modern értelmezési keretet is adott hozzájuk. A források élményszerűen rögzítik, hogy a gyerekek miként észlelik a körülöttük lévő várost, miként 1 Dennis, Richard, Cities in modernity. Representations and Productions of Metropolitan Space. 1840–1930. Cambridge University Press, Cambridge–New York, 2008. Karsten, Lia: It All Used to Be Better? Different Generations on Continuity and Change in Urban Children’s Daily Use of Space. Children’s Geographies (3.) 3. 275–290. Kevin, Lynch, The Image of the City, Massachusets Institute of Technology, The M. I. T. Press, Cambridge, Massachusets, London, 1960.
