Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában
95 „Mert volt valami Európában – néha én is kimondtam, leírtam –, amit, talán naivan, így neveztek: »hivatástudat...« A fogalom fellengzős. Mégis, az én nemzedékem számára is volt benne valamilyen felhígult valóság: a tudatban, hogy Európában születni, európainak lenni nemcsak természeti vagy közjogi állapot, hanem hitvallás.”10 A múltat a jelen felemelésére használta, ezért írt „a jövő egység Európájáról”, amely műve után fél évszázaddal lett időszerű. Az előző háború árnyékában hátborzongató, ahogyan (napra pontosan három évvel a második világháború kitörése előtt) az újabb öldöklés lehetőségéről írt: „Önkéntelenül megnézem az óra mutatóját: délután öt, szeptember elseje. Most értem ezt a két szót, ahogy még soha nem értettem. Igazuk van, elkezdődött. Micsoda? [...] Az olasz–abesszin háború? Vagy maga a háború, úgy, ahogy gondolunk reá titokban...”11 3. Egyházi házasság Hitler árnyékában Márai Hitlert már a húszas évek elején veszélyesnek látta: tudott a diktátor 1921-ben, a müncheni Krone cirkuszban lezajlott első nagy „fellépéséről” is, ahol a hatalomra törő politikus 6500 ember előtt beszélt. Az 1923. november 8–9-i müncheni „sörpuccs” kapcsán egy évvel később Hitler peréről (amelyet a megelőző évtizedek egyik legnagyobb jogi ügyének látott) ironikus, de figyelmeztető tartalmú cikket írt, és előrevetítette, hogy az elkövetkező időkben még számolni kell e hatalomra törő emberrel és társaival, „kik néhány órára egész Németország... igen, egész Európa megtépázott békességét hitték felrúghatni szeges csizmatalpaikkal...”12 Ahogyan írta: Hitler „kegyetlen és idétlen lidérc.” 13 A későbbi diktá tornak az 1924-es perben az utolsó szó jogán mondott szavai is ihlethették Márait cikke írásakor: „Az embernek, aki úgy érzi, a sors akarta, hogy vezesse népét, nincs joga azt mondani: »Ha akartok engem és hívtok, akkor beleegyezem.« Nem! Kötelessége, hogy előre lépjen.”14 Az író 1933-ban hosszabb időt töltött Berlinben, a diktátor hatalomra jutásakor is személyes tapasztalatokat szerzett Hitler karizmatikus és mételyező alakjáról. Ezért a tárgyalt év történéseihez képest különleges, de a most elmondottak alapján logikusnak tűnhet, ami 1936. november 24-én történt: egyházi házasságot kötöttek Lolával a Veszprémi Egyházmegyéhez tartozó felsősegesdi Szent László-plébánián; Lola ekkor keresztelkedett át a római katolikus hitre, keresztanyja az Egy polgár vallomásaiból is ismert Zsüli néni volt. A keresztelést püspöki engedély alapján végezte el Törzsök Lajos Ignác ferences szerzetes, későbbi kaposvári plébános. Házasságuk 50. évfordulóján meglepő, nehezen értelmezhető tényt jegyzett le naplójába Márai az eseménnyel kapcsolatban, pontatlanul idézve az esemény időpontját és az eskető pap szerzetesrendjét: Április 17. Ma ötven é ve írtuk alá Budapesten a házasságkötés okmányát. Polgári esküvő volt: az egyházit, L. kívánságára, 30 évvel később kötöttük meg - egy dunántúli faluban egy dominikánus szerzetes volt az esküvő [sic!] pap. Erre az esküvőre már nem mentem el; egy helybeli erdész helyettesített – a pap azt mondta, utoljára Napóleon kötött így egyházi esküvőt első feleségével, amikor maga helyett a kardját küldte a templomba.15 A házassági anyakönyvben utólagos bejegyzésként szerepel, hogy „a feleség a felsősegesdi r. kath. plébánia hivatal által 178/1936 sz. a. kiállított keresztlevél szerint 1936. nov. 24-én a r. 10 Márai Sándor, Föld, föld...!, Toronto, Vörösváry, 1972, 218. 11 Márai Sándor, Napnyugati őrjárat, Bp., Révai, 1936, 67–68. 12 Márai Sándor, Szemle, Kassai Napló, 1924. márc. 4., 4. 13 Uo. 14 [Név nélkül], Egy kifordított per, BBC History, 2014. ápr., 10. 15 Márai Sándor, A teljes napló 1970–73, szerk. Mészáros Tibor, Bp. Helikon, 2014, 404.
