Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 12. szám - Mészáros Tibor: Van-e két Márai Sándor? Egy átlagosnak induló év a bírálatok középpontjában
96 kath. vallásra tért át és a keresztségben Mária Juliánna Cecilia utónevet kapott”.16 Nem volt példa nélküli ekkor a vidéki házasságkötés: a segesdi egyházi anyakönyvből az is kiderül, hogy akkoriban mások is itt esküdtek, akik közül az egyik fél zsidó származású volt. Az óvintézkedések tehát szükségesek voltak, de elégséges voltuk kétséges volt már évekkel korábban is. 4. „Az esemény”: lapváltása – jobbra tolódás? Önkanonizáció? „Hivatalos íróvá” válás? Decemberben Márai a pályáját több szempontból meghatározó lépésre szánta el magát: elhagyta addigi lapját, az Ujságot, és átült a kor legszilárdabb alapokon nyugvó és legran gosabb napilapjának számító Pesti Hírlap szerkesztőségébe. „A Pesti Hírlap megtisztelt azzal, hogy új életre keltette, és gondjaimra bízta ezt a híres, negyedszázad előtt divatos rovatot: töltsem meg, ha tudom, korszerű tartalommal. A feladat lelkesítő. Lámpalázzal és elfogódottan kezdek hozzá” – írta december 6-án, első Vasárnapi krónikájá ban , A témakör című cikkben. 17 Ez az írás új lapjához való érkezésének önkanonizációs dokumentuma: tudta, hogy lépése több, mint egy másik orgánumhoz való átülés. A lapváltás közvetlen előzményének tekinthető, hogy az Ujság ba írt egyik utolsó cikkében az elhunyt Kosztolányi portréját idézte fel. „Vannak emberek, gondolom - behajtom a lapot -, akik a halál pillanatában csakugyan meghalnak. S van néhány, nagyon ritka és becses ember, aki csakugyan él és hat tovább. Ez az ő titkuk, életben és halálban.”18 Az ő gondolkodásmódjának, nyelvművészetének és hagyományának folyta tására is vállalkozott az új lapnál. E cikk a tisztelgés, a megidézés mellett tudatos „átkötés” is, amelyben kijelölte saját helyét és szerepkörét a művészet eszközeivel. A lapváltás kapcsán (a politikai szempontú vádakkal szemben) nem volt számottevő tényező, hogy a Pesti Hírlap nál valóban a novemberben elhunyt barát-szomszéd Kosztolányi Dezső helyét foglalta el Márai. (Az Ujság nál „pótlására” Karinthy Frigyest szerződtették.) Új lapja példányszáma 70-80 ezer körül mozgott, szemben az Ujság harmincezres példányszámával. Valóságos legendák szövődtek az író fizetése köré. Egy elterjedt anekdota szerint azzal a feltétellel vállalta a Pesti Hírlap hoz való átülését, ha 1 pengővel többet fizetnek neki, mint Herczeg Ferencnek, a kor írófejedelmének, így kapott (állítólag) 1001 pengőt. (Ez az összeg egy gyári munkás körülbelül háromhavi bérének felelt meg.) Az Előre című lap ennél is horribilisabb összegről, havi 2500 pengőről tudósított,19 és a lapváltást ennek, valamint Kosztolányi Dezső meg üresedő helyének betöltésével magyarázta. Utóbbi orgánum Márai váltását illetően azt is tudni vélte, hogy „[a] jövőben Légrádyék ismét rátérnek a néhány esztendővel ezelőtt beszüntetett könyvkiadásra. Az első szerzőjük, aki ezentúl Légrády-kiadásban jelenik meg, Márai Sándor lesz.” Mindez nem volt ilyen egyszerű, mert az írót 1935-től új szerződése a Révai Kiadóhoz kötötte. Ugyanakkor a jövedelem biztosan nem volt elhanyagolható szempont az író döntésében: autója volt, rendszeresen utazott, a legolvasottabb írók egyike, jövedelme a hivatalos kimutatás szerint is alapvető része volt a „jól menő íróságnak”: az 1943-ban közölt adatok szerint előző évi, adózás utáni keresete ötvenezer pengőnél is több volt.20 16 K: PIM, Márai-hagyaték, jelzet nélkül. 17 Márai Sándor, A témakör, Pesti Hírlap, 1936. dec. 6., 5. 18 Márai Sándor, Műsoron kívül, Ujság, 1936. nov. 26., 5. 19 [Név nélkül] , Nagy szervezkedés a napilapok szerkesztőségeiben, Előre, 1936. dec. 13., 8. 20 [Név nélkül], A legnagyobb jövedelmek, szerk. Zentay Dezső, Bp., Globus, 1943, 90.
