Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)

2020 / 12. szám - Beke József: Szólások a Bánk bán nyelvében

67

végét. Ez a hazátlan, de sokat tapasztalt Biberách mindig többet tud, mint amennyit mond, szeret is mindenkinél bölcsebbnek mutatkozni. Ekkor még a csábító Ottó tanácsadójaként csupán óvatosságra inti a herceget, de a felvonás végén már átszegődik a sértett Bánk oldalára a köpönyegforgató és haszonleső elvtelenek e közismert, szinte szállóigévé vált kijelentésével, melyhez talán magyarázat sem kell: „Ott van a haza, hol a haszon – s miért ne húzzam azt?” (1:331). Lehetséges, hogy ezt a mondást – amelyet gyakran idéznek, sőt némelyek magukévá is tesznek – Katona készen kapta valamelyik olvasmányából, de lehet, hogy maga alkotta, eredete azonban bizonyára visszavezethető a klasszikus irodalmi hagyományra, hiszen Cicero mondása (Ubi bene, ibi patria) szerint: ahol jó, ott a haza. Szállóigének azt a közszájon forgó mondást nevezzük, amelynek a szerzője ismert, ezért leginkább valamely irodalmi műből származó idézet, például Madách Imre Az ember tragédiája

című alkotásának utolsó mondata: „Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál!” [Itt jegyzem meg, hogy Katona e drámájának gyakran emlegetett idézetét: „Nincs a’ Teremtésben vesztes, csak én!” (5:390) egy összefoglaló nyelvtudományi szakkönyv éppen a szállóige mintapéldájaként hozza.] Biberáchot a Bánkhoz történő átállás a második felvonásban komoly veszélybe sodorja, s ismét közmondással próbálja megnyugtatni a rá fegyverrel rontó Békételeneket: „Kedves Vitézek, csendesen! biz az Ördög nem alszik! [= a fegyver kön

y

nyen bajt okozhat] – ej, szégyen, gyalázat kardot ragadni!” (2:350) Még ugyanebben a felvonásban olyan szituáció is kialakul, hogy két közmondás szoros összefüggésbe kerül egymással. Amikor Biberách Bánk előtt fölfedi, hogy Melinda bizonyára áldozatul esett Ottó csábításának, akkor Bánk első haragjában törvényes úton tervez elégtételt venni azáltal, hogy Ottót nemzetközi fórumokon, tehát a császár és a pápa előtt nyilvánosan megvádolná, és ott vonatná felelősségre aljasságáért. A nagyvilágot sokkal jobban ismerő Biberách azonban ezzel a közmondással figyelmezteti balgaságára: „...tán nem tudod, Csóka Csóka társának szemét ki nem kapar

ja?” (2:413), vagyis arra céloz, hogy a főrangúak és azonos érdekűek összetartanak, sőt ezt világosan meg is indokolja, amikor így vetíti eléje a várható következményt: a királyi vérből származó Ottó helyett „...bizonnyal előbb feláldoznak tíz Bánkot is.”

(2:416) Ezután Bánk válaszában hangzik el a másik közmondás: ”...illy kábaságot akartam tenni? – Nem! szeggel szeget!”

(2:424), tehát belátja, hogy neki is hasonló módon, tehát a törvény megkerülésével kell bosszút állnia. Már a rómaiaknál [clavo clavum] is ismert ez a tömör közmondás.

Ismét közmondás hangzik el, amikor Gertrudis hazugnak nevezi Bánkot, aki a magyarok elégedetlenségéről, az ország romlásáról szól: „Oh Hazug! miért nem úgy szól a Hír tehát?” (4:481) Erre Bánk válasza ez: „ha a hordó üres, leginkább kong” (4:483), vagyis: a téves hír terjed a leggyorsabban. (Így is mondják: a rossz hír szárnyon jár.)

7

Katona drámájában nemcsak a közmondások, hanem a szólásmondások között is vannak olyanok, amelyeknek végső gyökere a Bibliába nyúlik vissza. A vallásos néplélek megnyilvánulása, hogy az Ószövetségből, a Teremtés könyvének egyik helyéről (Ter 4,10) került nyelvünkbe kétféleképpen is az a közismert kifejezés, amelyet akkor mondunk, ha valami különlegesen nagy igazságtalanságot akarunk ezzel jellemezni: „égbe kiáltó”, de úgy is mondhatjuk: „felér az égbe” valamely panasz. Értelme min-