Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: „kell a földnek hű halott” (A Ratkó-életmű birtokbavétele)
102 olvasókönyvet készít Ratkó életművéhez, a bevezetőben felvázolja a pályaképét. 17 Nota bene: a kötet Babosi számos írását tartalmazza. Babosi 1994-ben kezdi el Ratkó József életművének kutatását. Volt tanárnője, Szabóné Cseh Ágnes, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium igazgatóhelyettese – aki tud a csellengő versek gyűjtéséről – később felkéri egy bibliográfia összeállítására, amelyet az iskola a Ratkó József Országos Vers- és Prózamondó Versenyre szeretne megjelentetni. A terv meghiúsul, de Babosi folytatja az életmű kutatását. A szellemi útkeresés évei után más szemmel néz már Ratkóra. Kisdiákként felnézett a falu könyvtárosára, a költőre, akinek könyvei jelentek meg, aki benne van a Szép versek évenkénti antológiájában, aki neki olvasnivalót kölcsönöz. Távolabbról, Miskolcról és a fővárosból visszanézve, Nagy László és a neofolklorizmus felől olvasva a verseit, Ratkó lokális jelentőségűből az egyik legkiemelkedőbb kortárs költővé lép elő az értékrendjében. Babosi 2000-ben Nyíregyházán helyezkedik el könyvtárosként. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár „tudományos tevékenységre ösztönző, arra alkalmat és lehetőséget teremtő”18 hely, így folytathatja a kutatást. Konok, következetes, kitartó munkát végez. Feldolgozza az író hagyatéká t. Összegyűjti, megszerkeszti, jegyzetekkel látja el, és három kötetben megjelenteti Ratkó József összes műveit. 19 (A szövegeket Ratkó Lujza, a költő néprajzos lánya gondozta.) „A teljes életművet átfogó verseskönyv már megjelenése pillanatában a további Ratkó-kutatások megkerülhetetlen bázisává lett. A hiánytalan lírai termés közreadása az irodalomtörténet-írást is új szempontok felvételére kényszerítette, s a pályakép pontosabb feldolgozásában is új rajzolatokat sugallt.” (Jánosi, 15.) Oral historykat rögzít, gyűjti Ratkó levele zését. 2010-ben – munkahelye kiadásában – megjelenik 3118 tételt tartalmazó Ratkó József bibliográfia című munkája. A hagyaték mellett levéltárak, múzeumok és magánszemélyek gyűjteményeiből, továbbá 311 periodikából szerzi az adatait. (A kitűnő mutatókkal ellátott bibliográfia felvesz szakdolgozatokat, rádió- és tv-műsorok adatait is, a költővel kapcsolatos híreket, tudósításokat, dokumentumokat, a nekrológokat, műveihez készült illusztrációkat, a róla készült fényképeket, képzőművészeti alkotásokat, díjait stb. Fentebb egyik ciklusára – Ratkó József kultusza – támaszkodhattam.) A kutatás velejárója a publikáció. Babosi a kétezres évek elejétől folyamatosan közöl országos és helyi periodikákban visszaemlékezéseket, kéziratokat, leveleket, tanulmányokat. 2005 és 2009 között a Szabolcs-szatmár-beregi Szemlében három részben megjelenik Ratkóról írt életrajz a (amelyet természetszerűleg az újabb kutatásai alapján könyvében kibővített). Páratlan, hogy egyazon személy készítse el egy alkotó bibliográfiáját, bogarássza össze a teljes életművet, textológiai igénnyel sajtó alá rendezze, s végül az alapkutatástól a betetőző monográfiáig is eljusson. Túlzás nélkül kijelenthető , hogy Babosi a Ratkó-filológia megteremtője, az életmű legalaposabb, kiváló ismerője. Ha a szerzők életkora és a kötetek megjelenési sorrendje alapján tanítvány-mester viszonyt feltételeznénk, a fentiek rácáfolnak. Jánosi (ahogy Görömbei is) a könyvein keresztül kétségtelenül erősen hatott Babosi Lászlóra, mindketten támogatták munkájában, segítették publikációit. Valójában azonban két szuverén Ratkó-birtokbavétel folyt 17 2010: „Leszek haláltól ronthatatlan”. Olvasókönyv Ratkó József életművéhez ; vál., szerk., bev. Jánosi Zoltán; Magyar Napló – Írott Szó Alapítvány, Bp., 2010. 18 Máriás József: Az irodalomtudomány új gyümölcse. Ratkó József bibliográfia. http://epa.oszk. hu/01300/01367/00244/pdf/EPA01367_3K_2011_06_58-61. pdf 19 Ratkó József Ö sszes művei I. Versek (2003), II. Drámák (2002), III. Próza (2014), Kairosz Kiadó.
