Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: „kell a földnek hű halott” (A Ratkó-életmű birtokbavétele)
101 tének néhány – földi és égi – híve a régióból: Jánosi Zoltán, Babosi László, Kondor Jenő, Márkus Béla, Antall István, Görömbei András, Nagy András László, Magyar József, Csikos Sándor, Bugya István, Katona Béla, Cs. Jónás Erzsébet, Nagy István Attila, Szabóné Cseh Ágnes, Ószabó István, Bényei József, Margócsy József, Takács Péter, Cs. Nagy Ibolya, Karádi Zsolt, Bodnár István, Mester Attila, Páll Géza, Orosz János, Szabó Tibor, Dobó Istvánné Ficsovszky Ilona és mások. Irodalomtörténész, kritikus, költő, szerkesztő, rádiós, színész, színházi rendező, tanár, könyvtáros, újságíró, jóbarát és mindenféle ember. Ratkóversgyűjtemények, Ratkó-breviárium, Ratkó-olvasókönyv, Hetek-antológia szerkesztői, személyét idéző lírai vallomásokat összegyűjtő és közreadó pályatárs, az első kismonográfiája szerzője, műveit tolmácsoló színművész, a Segítsd a királyt! színpadra állító rendező. A kultuszképződés közelképe Babosi László (1973) útja Ratkó Józsefhez. Monográfiája bevezetőjéből tudjuk, hogy nagykállói tanárgyerek. Általános iskolásként járni kezd a könyvtárba, többször a költő kölcsönöz neki. „Számos alkalommal láttam őt, rendez vényeken, hallhattam szavait, hiszen jelen volt a település életében.” Gimnazistaként kezdi olvasni a verseit: „azonnal megszerettem” – emlékezik. Otthonukban megvan majdnem minden könyve. Észreveszi, hogy Ratkó jó néhány műve nem jelent meg kötetben. A maga számára összeírja, gyűjtögetni kezdi a csellengő verseket, műfordításokat és egyéb publikációkat. Mérnöknek készül, zongorázik, gitározik. Dinnyés József többször fellép édesapja iskolájában. A zene – Dinnyés előadása, kottás könyve12 és lemeze – „a dal lam érzelmi útjain” kiváló költők verseivel ismerteti meg. A lemezről gitárra szedi, játssza a dalokat. Az érettségi után különféle vargabetűk – miskolci, fővárosi műszaki tanulmányok – közben a maga kedvére zenél, dalokról álmodik, dalokat ír és olvas. Keresi a szellem égtájait. Egy antikváriumban a kezébe kerül Görömbei András Nagy László könyve.13 Megveszi, nagyon tetszik. Fogalma sincs a szerzőről. Néhány év múlva Nagy Lászlóról újabb könyv kerül a kezébe: Jánosi Zoltán kiváló és inspiráló monográfiája.14 Lenyűgözi a szemlélet és a koncepció. Tudatosul, hogy „az ún. bartóki modell vagy bartóki szintézis szerves része annak a XX. századi egyetemes kulturális és művészeti irányzatnak, amit neofolklorizmusnak és archaikus remitologizációnak nevezünk” (Babosi, 131.). Egy Ratkó-szavalóversenyen Kállóban személyesen is megismerkednek. Ratkóhoz természetszerűleg Jánosi Zoltán (1954) talált előbb. Költőként indult (átpoétizált, esszéisztikus stílusa erre emlékeztet), a Hetek és Nagy László az iránytűje. Ratkó szellemi régiójában, a nyíregyházi főiskolán, majd Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanul, Görömbei András vonzáskörében. (Görömbeivel Babosi is kapcsolatba kerül majd: 1995 – 2000 között történelem szakos Debrecenben, de a Csoóriszemináriumát is látogatja, és az erdélyi irodalomról szóló, valamint irodalomelméleti előadásait hallgatja.) Jánosi a nyíregyházi főiskola tanára lesz. Kritikusként, irodalomtörténészként folyamatosan foglalkozik Ratkó munkásságával. Megszerkeszti, utószóval látja el a Hetek 2. antológiáját.15 „Kő alatti fény”. Ratkó József és „két” nemzedéke [Hetek/ Kilencek] címmel tanulmánykötete jelenik meg,16 „Leszek haláltól ronthatatlan” címmel 12 Dalaim könyve, 1989. 13 Nagy László költészete, Magvető , 1992. 14 Nagy László mitologikus költői világa, Felsőmagyarország Kiadó, Miskolc 1996. 15 Más ég, más föld . A Hetek költőinek antológiája. Szerk., vál. és utószó Jánosi Zoltán, Felsőmagyarország, Miskolc 2001. 16 „Kő alatti fény ”. Ratkó József és „két” nemzedéke. Tanulmányok. Felsőmagyarország, Miskolc, 2005
