Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 11. szám - Zimonyi Zoltán: „kell a földnek hű halott” (A Ratkó-életmű birtokbavétele)
100 Búcsúszertartása 1989. szeptember 22-én a nagykállói református templomban, a sűrű sorokban vonuló halotti menet – Nagy Lászlóéhoz, Illyés Gyulához hasonlóan – „egy hatal mas tömegtüntetés látomásaival és megnyilatkozásaival telítődött” (Jánosi, 362.). A fogadott föld a kultuszképzés talaja lett. Aktív viszonyt alakított ki az életművel. Ma Nagykálló és a térség számos jeles napja Ratkó személyéhez kapcsolódik: áprilisban a költészet ünnepe, augusztus 9-én születése, szeptember 13-án halála évfordulója. Évről évre ismétlődő alkalmak koszorúzásra, országos Ratkó József vers- és prózamondó versenyekre, emlékünnepségekre, tudományos konferenciák, emlékhét, emlékév szervezésére. Jeles nap lett a Ratkó-díj átadási ünnepsége, a Ratkó József Irodalmi Társaság emlékülése. Szellemi örökségének a jegyében olvasótábori egyesület alakult, évről évre nevét viselő olvasótáborok szerveződnek, a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium versenyeket tart a tiszteletére. Folyóirat-emlékszámok jelentek meg (Partium, 2004, Tariménes, 2006). A nyíregyházi főiskolán már a ’60-as évektől kezdődően számos szak- és záródolgozat készült, pedagógiai műhelyekben módszertani írások életművének tanításához. Nem mellesleg: Babosi László 2017 decemberében a Debreceni Egyetem Történelmi és Néprajzi Doktori Iskolájában védte meg PhD-dolgozatát.8 Monográfiája ennek „jóval részletesebb, több adatot, történést, összefüggést, fogadtatás- és hatástörténetet bemutató” változata (Babosi, 17.). Szaporodtak az emlékjelek is. A sírjánál kopjafát állított a Móricz Zsigmond Társaság, ma zarándokhely. A nagykállói könyvtár a munkatársak kezdeményezésére 1995-ben felvette a nevét. A tiszadobi II. világháborús emlékművön az ő verssorai olvashatók. A tokaji írótáborban fát ültettek a tiszteletére, 2006-tól Nagykálló posztumusz díszpolgára és Magyar Örökség-díjas, ugyanabban az évben Nyíregyházán felavatták Tóth Sándor szobrász Ratkó-domborművét. 2014 augusztusától szobra (Kő Pál alkotása) Nagykálló főterén a „vasból való szabadságról” álmodik. 9 Mielőtt még gyanússá válna – mint fölfelé értékelő jelenség – a Ratkót övező fokozott tisztelet, érdemes felidézni Dávidházi Péter véleményét: a „kultikus szertartásokat és tárgyi rekvizitumaikat nem kell feltétlenül helyet bitorló külsőségként szembeállítani egy általuk kiszorított szellemi lényeggel [...], hanem lényeghordozó szimbólumoknak is tekinthetők, egy mögöttes jelentés mintegy tapinthatóvá lett s mégis bensőséges megtestesülésének”. 10 A Ratkó-kultusz a szellemi lényeg és a lényeghordozó szimbólumok szimbiózisa. Értékközpontú. Szervesen fonódik össze a műhelymunka és a tárgyiasult szertartásrend. Mindkettő iránya és célja: a recepció, az életmű teljességének megőrzése a nemzet emlé kezetében. Az irodalmi kultusz aktív viszony. Társadalmi kohézió, egy életmű körül kialakult egységes értéktudat és szertartásrend. Sokaságot feltételez. Az egyén közösségként, a közösségbe simulva vesz benne részt. Persze van arca is. Sok-sok arca, az életmű sok-sok gondozója. Nem feledve a már eltávozottakat és a távolabb élőket11 – Ratkó emlékeze -8 Költő a diktatúrában. Ratkó József életrajza – közéleti tevékenysége és a hatalommal szembeni harcai tükrében . Témavezetője dr. Püski Levente PhD egyetemi tanár, opponensei dr. Takács Péter DSc és dr. Jánosi Zoltán Csc egyetemi tanár. 9 Lásd a Húszéves apám éneke című versét . 2009-től a Bodrogközben lévő Kisrozvágyon is emléktábla emlékeztet lelenckora nevelőszülőknél töltött emberséges éveire. 10 Literatúra, 1989. 3–4. 394. 11 Például Kiss Ferencet, Czine Mihályt, Kósa Ferencet, a Kodály-tanítvány Szőnyi Erzsébetet, Bíró Zoltánt, Kocsis Istvánt Hatvanból, Dinnyés Józsefet, Koltay Gergelyt, Pomogáts Bélát, Kabdebó Lórántot, Lezsák Sándort, Vasy Gézát, a műveit fordító Gencso Hrisztozovot, Konrad Sutarskit és másokat.
