Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Végső István: Spanyolnátha Kiskunhalason az első világháború után
92 vármegyében.14 Kiskunhalason 1918-tól az országos és vármegyei rendeletekhez igazod va Kolozsváry Kiss István polgármester vezetése mellett először a polgármesteri hivatal, majd a helyi Nemzeti Tanács (Néptanács) intézkedett a járvány ügyében. Közvetlenül pedig dr. Dobozy István városi tiszti főorvos igyekezett a rendelkezéseket érvényesíttetni. Lássuk tehát konkrétan a járvány okozta haláleseteket Kiskunhalason, 1918-tól. Ám néhány megjegyzés még ezek előtt. Más összeírásoktól eltérően, 1918. október közepétől nem vettem figyelembe a tüdőlob orvosi kifejezést mint halálokot. Ugyanis eleinte nem ismerték fel a spanyolnáthát, és a korszakban háromféleképpen (spanyol betegség , tüdőlob , influenza) is nevezték. Erre utal a cikk elején lévő korabeli idézet is. A tüdőlob mint idény betegség beágyazódott a spanyolnátha megjelenése idejével. Bár 1918. október és 1919. április között más évektől eltérő, nem átlagos, de nem kiugróan magas a 32 fő elhunyt. Hiszen például, a világjárvány időszakán kívüli, 1914/15-ben 17 fő, míg 1923/24-ben 24 fő volt a tüdőlob betegségben elhunytak száma. 15 Viszont arra már 1918 októberében utaltak, hogy nyár óta 5-6 halálozás történt Kiskunhalason. Ez közel megegyezik az 1918. július és október közötti 9 tüdőlob okozta elhalálozással, amit felhasználtam a statisztikám kialakításához. Másfelől, valószínűleg ekkor vegyesen kezdték el használni a járvány meghatározásánál a halálok leírását. Így hol influenza , hol „ spanyol betegség ”, hol „ spanyolnátha ” kifejezésekkel illették a nyavalyát. Utóbbi két meghatározást egyébként 1918 és 1920 között összesen csak 16 alkalommal használták.16 A tüdőlob áldozatai Kiskunhalason, a szeptember és áprilisi időszakokban, 1914–192417 1914–1915: 17 fő 1918–1919: 32 fő 1919–1920: 19 fő 1921–1922: 22 fő 1923–1924: 24 fő A 25 ezer fős Kiskunhalason, 1918-ban 1-2 ezer fő is lehetett a fertőzöttek száma. 83 ember esett áldozatul a kórnak itt. Közülük 18 éven aluli: 28 fő, 19-39 év közöttiek: 39 fő, 40–65 év közöttiek: 13 fő, 65 éven felüli: 3 fő volt. A nemek közti eloszlás: nő 42 fő és férfi 41 fő volt. Köztük 6 orosz hadifogoly esett áldozatul a betegségnek. A tanyavilágban: 36 fő, az Alsóváros-Tabánban: 21 fő, a Felsővárosban: 13 fő, a Belvárosban: 7 fő, a hadifogolytáborban: 6 fő hunyt el. Látható, hogy igen sok áldozat 18 éven aluli volt, köztük főként csecsemők vagy gyermekek. A halál a legnagyobb arányban a középkorúakat érintette, akik foglalkozásukat tekintve a kisbirtokosok és a napszámosok közül kerültek ki. Bár az 1918-as sajtó leginkább fiatal nők haláláról cikkezett, a nemi eloszlás szinte teljesen egyenlő volt.18 Abban viszont a kutatásom alapján igaza lehetett a médiának, hogy az Alsóváros-Tabánban és a külterületen is gócpontok alakultak ki bizonyos lakóközösségek 14 Vö.: Uo., illetve Budapesti Hírlap , 1918. október 18. 8. 15 Vö.: MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1914–1917., 1918–1920., 1921–1925. évek halotti anyakönyvei. 1914–1924-es évek bejegyzései. 16 Magyar Nemzeti Levéltár–Bács-Kiskun Megyei Levéltár (továbbiakban: MNL-BKML), XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1918–1920. évi halotti anyakönyve. 17 Vö.: MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1914–1917., 1918–1920., 1921–1925. évek halotti anyakönyvei. 1914– 1924-es évek bejegyzései. 18 Kiskunhalas Helyi Értesítője , 1918. november 13. 3.
