Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Végső István: Spanyolnátha Kiskunhalason az első világháború után
93 révén. Többször visszatérő utcanevek vagy külterületi elnevezések viszonylag gyakoriak a halálesetek feljegyzéseinél.19 A közellátás rendkívül rossz állapotában a spanyolnáthában szenvedők petróleum- és cukorjegyeinek átvételét és beváltását is külön kezdték szabályozni.20 Nem beszélve arról, hogy a komoly változásokon áteső magyar állam és a város vezetésének ilyen időszakban kellett gyűléseket, megbeszéléseket és tanácskozásokat tartani. 1918 októberétől a Nemzeti Tanács (Néptanács) állandóan igyekezett megoldani a rá nehezedő számos problémát. Nem beszélve arról, hogy a Kiskunhalasról bevonultak közül 1003 férfi esett el a különböző frontokon.21 1919-ben nagyon jelentős a visszaesés az előző évhez képest. Valószínűleg a számos óvintézkedés, az intézmény-, a vállalkozásbezárások, a tisztasági előírások betartása komoly hatással lehetett. 1919-ben összesen 2 nő hunyt el Kiskunhalason. Mindketten január elején haltak meg. Az Alsóváros-Tabánban éltek, egyikük 46, másikuk 73 éves volt. A média sem foglalkozott olyan intenzíven a világjárvánnyal, mint az előző év hónapjaiban.22 Ám a halálos kór 1920 első negyedében újra feltűnt, de nem pusztított úgy, mint 1918-ban. Közel 3-500 betegről tudott a helyi közegészségügyi hivatal.23 Végül közülük 9 kiskunhalasi halt meg a gyilkos betegségben. A halálozások 1920. január és március között történtek. Köztük 18 éven aluli: 5 fő, 19–39 év közöttiek: 3 fő, 40–65 év közötti: 1 fő volt. A nemek közti eloszlás: nő 5 fő, férfi 4 fő volt. Fele-fele arányban: a Belvárosban és a tanyavilágban élők voltak az áldozatok. A viszonylag alacsony halálozási szám annak is köszönhető, hogy a kór felbukkanása után azonnal megtörténtek az intézményi bezárások, és nyilván mindenki nagyon komolyan vette az újabb óvintézkedéseket és az egészségügyi előírások szigorú betartását.24 Ám azt is meg kell említeni, hogy 1920. márciusban a Kiskunhalas Helyi Értesítőjé ben – a szerkesztőséget is meglepve – magasabb halálozási szám jelent meg. Úgy tűnik, hogy ekkor újra beleszámolták a tüdőlob betegséget a járványba.25 Az újság szerint 17 áldozata volt a spanyolnáthának. Ehhez annyit fűz hetünk hozzá, hogy az 1920. január vége és március közepe között tomboló járvány idején 11 fő halt meg tüdőlob betegségben. Például Gyenizse Károly 30 éves hadirokkant, egy kiskunhalasi lap beszámolója szerint 1920 februárjában „spanyol betegségben” hunyt el.26 A halotti anyakönyvi bejegyzésénél viszont a halál okaként tüdőlob megnevezést írtak be.27 Ám leszögezhető, hogy a betegség visszaszorítása érdekében hozott óvintézkedések, elővigyázatosság és megelőzés meghozta az eredményét: „A tömeges összejövetelektől lehe tőleg tartsuk távol magunkat. Színházakat, mozgószínházakat, kabarékat, orfeumokat, banketteket, kávéházakat, vendéglőket, kávé- és pálinkaméréseket, vasúti és egyéb váróhelyiségeket, templomokat, klubokat, gyűléseket, népmulatságokat kerülni kell. Köhögés és tüsszentés alkalmával tartsuk zseb-19 Vö: MNL-BKML, XXXIII.1 a) Kiskunhalas 1918–1920. évi halotti anyakönyve. 1918. év bejegyzései. 20 Kiskunhalas Helyi Értesítője , 1918. október 16. 3. 21 Halász Géza–Janó Ákos: Kiskunhalas története a felszabadulásig . In: Janó Ákos (szerk.): Kiskunhalas helytörténeti monográfia I. Kiskunhalas, Kiskunhalas Városi Végrehajtó Bizottság, 1965. 189. 22 MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1918-1920. évi. évi halotti anyakönyve. 1919. év bejegyzései. 23 Vö: Halasi Újság , 1920. január 28. 3., február 4. 3. 24 MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1918–1920. évi halotti anyakönyve. 1920. év bejegyzései. 25 Vö.: MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1918–1920. évi halotti anyakönyve. 1920., illetve Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1920. március 3. 3. 26 Kiskunhalas Helyi Értesítője , 1920. február 18. 3. 27 MNL-BKML, XXXIII. 1 a) Kiskunhalas 1918–1920. évi halotti anyakönyve. 1920. 49. bejegyzés.
