Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Fehér Zoltán: „Német császár levelet ír Kossuthnak" („Kívülről" és „belülről" érkező hazafias mentalitás Bátya dalkincsének szövegeiben)
81 keletkezett. Abban az időben nagy népszerűségnek örvendtek ugyanis a Thaly Kálmánnak és követőinek kuruc nosztalgiát kifejező dalai. Ez a dal is a kiegyezéskori 48-as párt függetlenségi programját népszerűsítette. Dallama viszont „az első új stílusú magyar népdal” szerkezetével egyezik meg (XVIII. sz.? ), ami Pálóczi Horváth Ádám Ötödfélszáz énekek című kéziratos lejegyzésében található „Prussiának királya méltán haragszik” szöveggel. 1 Nem véletlen, hogy felfedezője a néprajzi adatokat, tanulmányokat megjelentető folyóiratban, az Ethnographia 1906-os évfolyamában közölte.2 A bátyai iskolába is akkortájt kerülhetett. Rákóczi, Bercsényi, ragyogó vitézek Napkelet tájáról fegyverek kelének, És amint fölkeletek, fohászuk égbe száll, Segíts meg, istenünk, harcaink hevén át. Segíts meg istenünk, és te Szűz Mária, Hogy el ne pusztuljon magyarok hazája, Magyarok hazája, oly dicső volt híred, Hogy arany almának neveztek el téged. Az alma lehullott, csutkája csak van meg (!) (csak csutkája van meg) Mióta az ország labanccal tele lett, Magyarok hazája, aranyos szép alma, Ki téged őrizett, hideg hant takarja.3 Második példánk szintén műzenei, iskolában tanított dal lehetett, ugyancsak szabadságharcos témájú, de már 48-as, akár Kossuth-nótának is mondhatnánk. Az előbbi dal énekesének férje, Guzsván János (1897) énekelte. Nyilván a XIX. század második fele politikai küzdelmeinek idején a 48-as párt hívei dalolhatták. Akkor még élhettek azok a veteránusok, akik Kossuth honvédeiként harcoltak 48-ban. A dal allegorikus szövegében Ferenc Jóska és Kossuth Lajos képzeletbeli levélváltásában a győztes császár megalázó „szolgálatot” ajánl a legyőzött, emigrációba kényszerült Kossuthnak, Magyarország volt kormányzójának. A nagyon „magyaros” csikósságot. Kossuth látszólag elfogadja, de egy kis türelmet kér, hogy aztán annál nagyobbat csattanjon az a bizonyos politikai „ustor.” Német császár levelet ír Kossuthnak, Szegődjön be őhozzája csikósnak, De a Kossuth feleletül azt írja, Hogy nem kész még a karikásustorja. Majd ha kész lesz a karikás nagy ustor, Megállj német, majd kilakolsz másodszor, Megtudod majd, hogy a Kossuth mit akar, Eszedbe jut százezerszer a magyar.4 1 Pálóczi Horváth Ádám: Ötödfélszáz énekek, Bp. 1953. 243. 2 Ethnographia, 1906. 3 Fehér Zoltán – Fehér Anikó: Bátya népzenéje, Kecskemét 1993. 137. Ak: Guzsván Jánosné (1905). 4 Uo . 152. Ak: Guzsván János (1897).
