Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Muhel Gábor: A hagyományvesztés identitásformáló szerepe József Attila művészetbölcseletének kialakításában
54 Wilhelm Wundt Bevezetés a pszichológiába című művének 1921-es kiadása. 47 A kötet megvolt Espersit János könyvtárában is, ami arra enged következtetni, hogy elvileg már viszonylag korán találkozhatott a könyvvel.48 Évekkel később, az Irodalom és szocializmus című írásában már konkrétan hivatkozik is erre a munkára, miközben a valóság és a műalkotás szemléletiségéről értekezik: „szemléletünk tapad a folytonossághoz és nem az értelmünk, mégis a folytonosságot értjük; és jóllehet nem a szemlélet, hanem értelmünk irányul a különbözőneműekre, mégis a különbözőneműeket szemléljük. Tehát 1.) a valóság folytonossága szemléleti, de mint szemléleti folytonosság, értelmi; 2.) a valóság különbözőneműsége értelmi (kategorikus), de mint értelmi különbözőneműség, szemlélteti. Ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy a műben, amely végső szemléleti egész, a valóság ellentéteinek, összefüggéseinek ritmust kell adniok, mert különben az összefüggések, ellentétek szemléletisége elsikkad. És más oldalról – a mű ritmusának ellentétet kell az értelem tudomására hoznia, mert különben a ritmus nem valóságos, hanem csak káprázatféle. Már pedig ha a ritmus nem valóságos, úgy a mű nem lehet egész. Hiszen több dolognak (hangnak stb-nek) egyetlen egészként való szemlélete csak ritmusosan lehetséges. (Vö.: Wundt: Bevezetés a pszichológiába)”.49 Okfejtése egyáltalán nem tekinthető légből kapottnak, hisz a pszichológia tudományának megalapítójaként is számon tartott Wundt úgy gondolta, hogy a pszichológia nem választható el teljesen a filozófiától, mivel minden lelki jelenség az érzetekre vezethető vissza. Noha érdeklődésének középpontjában az állt, hogy a különböző ingerek milyen érzéseket váltanak ki belőlünk, azon az állásponton volt, hogy a természettudomány és a pszichológia korántsem eltérő dolgokkal foglalkozik, hanem ugyanazon jelenségek kétféle aspektusával. A természettudomány az ismereteket pusztán külvilági vonatkozásukban vizsgálja (vagyis a tapasztalás tárgyaival foglalkozik), a pszichológia viszont ennek a tapasztalásnak az egész kontextusát elemzi, s az érzékelés módjára koncentrál. Ennek az introspektív módszernek köszönhetően jutott arra a következtetésre, hogy az érzeteknek négy tulajdonsága lehet: minőség, intenzitás, tartalom és kiterjedés. Ám az érzések, melyek nála az érzelmek alapját képezik, ennél egyszerűbb rendszert alkotnak, s alapvetően három dimenziójuk különböztethető meg (öröm és fájdalom, feszülés és feloldás, továbbá izgalom és megnyugvás). Bár Wundt a fiziológia módszereinek alkalmazásával az alacsonyabb rendű mentális folyamatokat (pl. az érzékelést és az érzést) vizsgálta, pontosabban ezek eredményeit tanulmányozta, mégis úgy vélte, hogy a magasabb rendű mentális folyamatok nem magyarázhatók meg kizárólag kísérleti úton, így ezeket kulturális tudományként kell kezelni.50 József Attila szempontjából mindez nagy jelentőséggel bírt, hisz Wundt meglátása szerint a magasabb (nem elemi) pszichikus működések megértéséhez a nyelvet, a néprajzot, a vallásokat kell tanulmányozni, mivel ezekből nagy valószínűséggel feltárhatók a gondol kodás szabályai. Ebben az értelemben nézetei nem tartalmaznak sem transzcendens, sem determinisztikus elemeket, sokkal inkább a kulturális és nyelvi relativizmus kutatásához 47 Wilhelm Wundt: Bevezetés a pszichológiába . (Ford.: Farkas Zoltán) Franklin, Bp., 1921. (C ímlap jának xerox-másolata a Petőfi Irodalmi Múzeumban található, az eredeti 1976-ban még Vujicsics D. Sztoján tulajdonában volt.) 48 Kőszegfalvi Ferenc – Borus Gábor: Espersit János és könyvtára. (Makói Múzeum Füzetei 93.) Makó, 2000, 149. 49 József Attila: Irodalom és szocializmus. = http:// magyar-irodalom.elte.hu / sulinet / igyjo / setup / portrek / jozsefa / irodszo2.htm 50 Itt jegyezzük meg, hogy – amint arra már Tasi József is felhívta a figyelmet – József Attila könyvtárában megvolt Heinrich Rickert Kultúratudomány és természettudomány című könyve. (In: Tasi József : József Attila könyvtárából. (Egy filozófiatanulmány) = Magyar Nemzet, 1980. április 9. 5.) Eddig azon ban nem tisztázott, hogy mi módon hatott ez a mű a költő gondolkodására, világképére, esztétikai rendszerére.
