Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kísérlet egy József Attila-dedikáció megfejtésére
39 Más oldalról közelítve a kérdéshez, egy készülő munkára lehet támaszkodni. József Attila dedikációinak összegyűjtése és regiszterbe vétele most van folyamatban. Az eddig összegyűlt anyagban még egy 1929 augusztusában írt ajánlás szerepel. Ez szintén a Nincsen apám se anyám egy példányába került: 11 Szegő Pirinek, barátomnak / és zargatómnak, jóleső, / őszinte szeretettel. / Pest, 1929. aug. / József Attila Szegő Pirit valójában Szegő Júliának hívták, csak mindenki Pirinek nevezte. Nővére Szegő Juci (Judit) volt, és ketten vezették az ún. „Szegő-irodát”, ahol írók, újságírók – köztük külön csoportot képezve a baloldali szerzők – kéziratait gépelték le. Ide járt dik tálni (vagy éppen házhoz hívta a gépíró hölgyeket) Kosztolányi Dezső, Karinthy Frigyes, Hegedüs Sándor, valamint Déry Tibor, Nagy Lajos, Németh Andor, Zelk Zoltán. Éppen emiatt többen is megírták emlékeiket a Jókai téren működő „irodáról” – többek között az idősebb testvér (aki Németh Andor felesége lett), Juci is: „Nem volt az iroda, csak klienseink – nagyobbrészt írók – csúfolták annak. [...] Húgommal együtt elkezdtünk dolgozni. Az »iroda« Jókai téri lakásunknak kis udvari szobája volt. Később vettünk részletre egy sokszorosító gépet is, s ha havonta egy-két »nagy sokszorosítás« akadt, jutott házbérre, telefonra, feketekávéra, cigarettára, szóval a legszükségesebbre. A többi: mit eszünk, hogyan öltözködünk, másodrendű fontosságú volt.”12 József Attila, mint az írók és a gépírók barátja, szintén sokat időzött itt. Szegő Piri közben dolgozott máshol is: a húszas évek elején a Népszavá nál, 1926-ban a Világnál – azzal a Peidl Katóval, akivel később társulni fog: 1927-ben már közös hirdetést adott fel: gépírást vállal Szegő Piri (Jókai tér 10.) és „vállalata”: Peidl Kató (Rákóczi u. 42.). (Peidl Kató Peidl Gyula – eredeti szakmája szerint nyomdász, később öt napig, 1919. aug. 1-től a Tanácsköztársaság bukása utáni, ún. szakszervezeti kormány és Magyarország ügyvezető államfője – lánya volt, a gépíróversenyek hibátlansági versenyének győztese. Az 1929 augusztusában írt másik József Attila-dedikáció címzettje, Szegő Piri tehát gépírónő volt. Bihari Klára pedig, az Új magyar irodalmi lexikon szócikke szerint – pályája elején – szintén gépírónő. A jelenleg ismert ajánlások közül a két 1929 augusztusában keltezett mindegyike egy gépíró kisasszonynak szól. Ez az egybeesés pedig valószínűleg nem a véletlen műve. (Ezért is érdemes lehetőség szerint mindent kronológiai rendben – is – vizsgálni, mert olyan adatokat-dokumentumokat rendel egymás mellé, amelyek így megmutatják azokat az összefüggéseket, amiket más rendszerben nem tennének.) Elképzelhető tehát az a szituáció, hogy az 1929-ben középiskolai végzettséggel Budapestre fölkerülő Bihari Klára, saját egzisztenciáját biztosítandó, gépíró gyakorlatokat vehetett a Szegő-irodában, esetleg alkalmi bedolgozásokat is vállalt. Az ekkor már verseket író fiatal nő beszélgetésbe elegyedhetett József Attilával, a még mindig fiatal, de már többkötetes „költővel”, és az sem kizárt, hogy a 19 éves lánynak tetszett a 24 éves fiatalember – akinek szintén imponálhatott egy lány közeledése. Bihari Klára nyilván megmutatta verseit József Attilának (de legalább beszélt róluk), a mentalitásába ez beleillik: a szülőhelyét elhagyó és egy másik országba költöző fiatal lány mindenképp öntudatos és elszánt jellemet feltételez. Önakaratából jött át Magyarországra, hogy költőként érvényesüljön. Az a minimum, hogy nem hagyja ki a lehetőséget, hogy egy „eléje kerülő” költővel megismer kedjen, beszélgessen, esetleg tanácsokat is kérjen tőle. 11 Fotómásolatát k: L. A. [Lengyel András]: József Attila-dedikációk Kiss Ferenc gyűjteményéből . Forrás, 1995. ápr. 63. – A lapszámban több helyen fotómásolatok, ez az 5. oldalon. 12 Németh Andorné: Emlékek . In: József Attila emlékkönyv . Szerk.: Szabolcsi Miklós. Bp. 1957. 220.
