Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Bíró-Balogh Tamás: Kísérlet egy József Attila-dedikáció megfejtésére
35 Bíró-Balogh Tamás Kísérlet egy József Attila-dedikáció megfejtésére „Születtem – s ezzel a ténnyel kezdődik minden életút.” (Bihari Klára)1 1. Negyven éve, több-kevesebb intenzitással keresi a választ a József Attila-kutatás, hogy kinek és miért írta be a költő a Nincsen apám se anyám című kötetének 1000 számozott példánya közül az 575. számúba az alábbi sorokat: Bihar Klárának / az ő versei mellett / csak afféle függelék / legyen ez a könyv, ha / ez öröme volna és / kedvére való. / Pest, 1929. aug. 13. / József Attila A dedikáció fotómásolatát közlő Szállási Árpád – orvostörténész és gyűjtő – „talányosnak” nevezte a példányt, mert, ahogy az ajánláshoz fűzött megjegyzésében áll: „Bihari Klára költőnőről tudunk, aki 1917-ben született, nehezen képzelhető, hogy egy 12 esztendős lányka versei mellé szánta volna » afféle függelék « gyanánt. Különben is József Attila egyértelműen Bihar nevet ír.”2 Szállási tehát a címzettel kapcsolatban két azonosító adatot kérdőjelezett meg: az életkorát és a nevét. Mivel ezek közül egyik sem mellékes egy ember életében, érdemes mindkettőnek alaposabban utánajárni. Bihari Kláráról elsőként 1947-ben jelent meg életrajzi lexikon-szócikk. A Révai kétkö tetes lexikonában ez szerepel róla: „Bihari Klára (Barát Endréné), * 1917, író. Színművei: Két anya; Férfi nélkül.” 3 A szűkszavú adatsor egyáltalán nem említ verseket. Az 1963-ban megjelent Magyar irodalmi lexikon , amit Szállási Árpád nagy valószínűséggel használt a címzett beazonosításakor, már bővebben ír róla: „Bihari Klára (Nagyszalonta, 1917–): költő, író, Barát Endre felesége. Színdarabjait Németországban, Svájcban, Olaszországban is sikerrel játszották. [...] 1958-ban József Attila-díjjal tüntették ki.”4 Ezt veszi át A magyar irodalom története 1945–1975 is. 5 Az ÚMIL ezekhez képest több új adattal szolgál: leírja a születés pontos dátumát (Nagyszalonta, 1917. dec. 8.), és hogy a szerző „1929-ben polgári iskolát végzett Nagyszalontán”, valamint hogy „1935–45 között gépíró, majd szabadfoglalkozású író” volt.6 A szócikket jegyző M. R. J., azaz M. Róna Judit kérdésemre elmondta, hogy az élő 1 Bihari Klára: A csábító . Bp. 1968. Fülszöveg. (B2) 2 Szállási Árpád: Dedikációk . Új Tükör, 1980. ápr. 13. 19. 3 Révai kétkötetes lexikona . Szerk.: Juhász Vilmos. Bp., 1947. I: 186. 4 Magyar irodalmi lexikon . Szerk.: Benedek Marcell. Bp., 1963. I: 164. 5 A magyar irodalom története. 1945–1975. III. A próza és a dráma . Szerk.: Béládi Miklós, Rónay László. Bp., 1990. 2.: 873–874. 6 Új magyar irodalmi lexikon . Szerk.: Péter László. Bp., 1994. I: 230.
