Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 10. szám - Tverdota György: József Attila első két remekműve
32 Megfáradt ember „Az első tökéletes József Attila-vers” – írta róla Fejtő Ferenc. Valóban az első antoló giadarab, az első olyan költemény, amellyel a kortársak a költő tehetségét méltatták. „Olyannyira kész, befejezett, végleges, hogy csaknem változtatás nélkül iktatta tizenegy évvel később a Medvetánc ba” – így Szabolcsi Miklós. Mindez igaz, azzal a kis módosítással, hogy a Rög a röghöz után ez a költemény József Attila második remekműve. Az utóbbiba, hogy hibátlan remekléssé váljon, 1934-ben több ponton bele kellett nyúlnia. A Megfáradt ember méltó lezárása a pályakezdés korszakának. Szerencsés búcsúzás egy 1923 nyarára véget érő paradigmától, az esztétizáló modernség korszakától. Egy paradigma lezárulását ugyanis inkább művészi kudarcok, félsikerek, mint remeklések jelzik. József Attilánál sem volt ez másképp. 1923 tavaszán írt több versét olvasva az a kínos élményünk, mintha a költő egyszer csak nem fért volna el a maga választotta formai keretben, amelyben korábbi verseiben sikeresen mozgott. Minél szorosabb volt a keret, minél nehezebb formai megoldásokra vállalkozott, ez a feszengés annál árulkodóbb. Ilyen az aszklépiadészi formában írt, 1923 júniusában született Harc a békességért. Elég, ha néhány olyan szóalakra hívom föl itt a figyelmet, amelyek mutatják, hogy a formakényszer miatt a költő kénytelen volt kerékbe törni a nyelvet: „Lőárkon” – lövészárkon; „hellyt” – helyett; „Kell, termő ez a föld” – „Kell, hogy termő legyen ez a föld” . A Megfáradt ember mondatai ezzel szemben folyóbeszéd szerű természetességgel követik egymást, mint egy Petőfi-versben. Szabolcsi Miklós a vers formáját átmenetnek tekinti „a Nyugat impresszionista verselésé től a szabadvers felé”. A félrímes megoldás ( x, a, x, a ), a 9-12 szótaghosszúságú, jambikus ritmusban induló, majd elbizonytalanodó prozódiájú sorok, az első strófa kivételével meglehetősen tiszta rímek nemigen támasztják alá a monográfus megállapítását. Az a, x, x, a rímelésű Lázadó Krisztus például semmivel sem szabályosabb, s ez elmondható A legutolsó harcosról is (hogy csak két fontos, 1923 tavaszán kelt versre utaljak). Sorátlépésből sincs több a versben, mint általában a fiatal József Attilánál, és az enjambement-ok nem élesek, nincs figyelemfelhívó szerepük. A Megfáradt ember közelítését az avantgárdhoz azért érzem túlzásnak, mert József Attilának született az év tavaszán avantgárd szabadverse, az Alkohol . Ha ilyen kompozíciót akart volna újra létrehozni, azt megtehette volna. Az kétségtelen, hogy az Alkohol kényelmes, szabadverses formájának köszönhetően, sokkal természetesebb mondattannal rendelkezik, mint a körülötte született formahű szövegek, beleértve ebbe A kozmosz éneke mesterkélt megoldásait is. Sokkal több egyetértéssel tudom követni Szabolcsit akkor, amikor a verset Juhász Gyula dél-alföldi, regionális impresszionizmusával rokonítja. Épp csak annyiban szeretném korrigálni származtatását, hogy ez sokkal inkább érvényes lenne az egy évvel korábbi kiszombori versekre, amelyek még iskolásabban követik a Juhásztól eredő mintákat. 1923 nyarán vagy kora őszén, amikor a vers született (az egyik kéziratot Saitos Gyulának dedikálta a költő Makón, 1923-ban), József Attila elegendő saját vers előzménnyel (Aratásban, Éhség, Szeged alatt, A jámbor tehén, Kukorica-föld, Aratás előtt) rendelkezett már ahhoz, hogy meglévő rutinjára támaszkodhasson a Megfáradt ember megírása során. Kétféle tájleíró verset különböztethetünk meg a fiatal József Attila költészetében. Az egyik tárgyias, azaz a vers alanya háttérbe vonul. Nem több, mint egy szem, amely a tekintet irányításával eldönti, milyen elemeket emel be a látványba. A másik típus vegyes, amikor az alany magát is belehelyezi a látótérbe kisebb vagy nagyobb mértékben, egyéni mivoltában is szerepet kap a kompozícióban. Juhász Gyulánál mindkét típusra találhatott példákat a fiatal költő, és ennek nyomán ő maga is mindkét változatot művelte. A Megfáradt ember a vegyes típusba tartozik, s ezt a helyzetet a vers első szakasza nyomban felvázolja.
