Forrás, 2020 (52. évfolyam, 1-12. szám)
2020 / 9. szám - Géczi János: Regisztrált idő (Siflis András kiállítása)
59 Géczi János Regisztrált idő Siflis András kiállítása Főnixpálma, hajó, emberi alak, holló, olykor a lapszéleket összekötő, magányos vízszintes vonal, amely alatt fel-feltűnik a víz, s fölötte a levegőég. Máshol, különböző konstellációban, hajó és egy szárnyas figura. Nincs olyan motívum, amely egyszer-egyszer ne volna megkettőzve. A háborítatlan, nyugodt felületeken biológiai vagy tárgyi, laza utalású, izgatott sávok, vonalak révén körvonalakhoz, illetve kiterjedéshez jutó motívumok s olykor szöveg – egy görög név, egy olasz szó, egy angol nyelven írott maxima. Délszaki utazás tájképi lenyomata mindez, amelyből a fontos motívumok maradnak fenn csupán? Meglehet, mert a világon fellelhető ily néhány jelre redukált vidék, magam Kréta délkeleti végpontját, a marokkói és az izraeli kősivatagot, Indokína hegyi rizsföldjeit láttam ilyen néhány elemre redukáltnak, mondhatni kevés részlet által megszólalónak. Léteznek festők, akik a világ végére elmennek, csak azért, hogy természeti közegben találják meg a maguk belső képvilágát. Tárgyszerű képekről, a természeti világ ábrázolatairól lenne Siflis Andrásnál szó? Siflis jelenlegi motívumai – köztük régiek (mint a hajó) és újak (mint a levegő baljós lénye, a legendák élet és halál között kapcsolatot biztosító holló) – azonban nem olyasfélék, mint a nagyszabású délszakiak nézetei . Nem veduták , nem a várossá szerveződő építmények, az ember által lakhatóvá alakított helyszí nek összetett, esztétikus látványai. Gyorsan összeszámolható a motívumok mennyisége, s azok a forma, a kontúr, minden esetben kevés tulajdonság révén azonosíthatóak. Egyetlen emberi alak, egy szárnyas lény ( legyen az holló vagy angyal), az ember által célszerűen alkotott dolog, egy hajó és egy oszlopszerű törzsű, levélkoronás növény. T úl azon, hogy egy lehetséges táj attribútumai , mindegyike fény- vagy lélekszimbólum, már ha Siflis csakis jelképeket festene. Műveit ugyan paesaggio naturale -ként is szemlélhetnénk, nézhetjük természeti látképnek, azonban ez a megközelítés önmagában nem visz közel a meglátásuk hoz. Még csak nem is azért, mert Siflis nem a natura festője, s nem is a természetben, hanem a műtermében alkot, azaz emlékezetére támaszkodva, belülről fest. A természetben meglévő képi elrendezettség nem feleltethető meg a papíron látható látvánnyal. Műveit a sűrítés és a láthatóvá váló motívumok intenzív jelenléte A Kápolna Galériában rendezendő kiállítás megnyitószövege
