Forrás, 2019 (51. évfolyam, 1-12. szám)
2019 / 7-8. szám - Eugeniusz Tkaczyszyn-Dycki: V. A megyei kórház folyosóján; VI. Tumor linque; IX. A hét kezdete (Sipos Tamás fordításai)
75 Eugeniusz Tkaczyszyn-Dycki V. A megyei kórház folyosóján nappaluk rettegéssel teli minden dolog miatt amit a nap színével kell lefesteni és éjszakájuk rettegéssel teli a csók miatt mióta a halál közelít „mi lesz majd velünk amikor újra megállapítják egy csalfa masina kikapcsolásának vagy beüzemelésének idejét a megyei kórházban ahol a nővéreken kívül minden más csalfának bizonyul” éjszakájuk rettegéssel teli minden dolog miatt amit a nap színével kell előre lefesteni és gurul gurítani kell velük együtt a kerekesszéken rokkantan mert a nap úgy kel és nyugszik hogy évek óta ugyanazokba a korlátokba kapaszkodik a sötét folyosókon VI. Tumor linque anyám a szomszéd szobában haldoklik újra és újra haldoklik amióta csak az eszemet tudom egyszer egy kicsi alsószobában máskor egy nagyobb felsőszobában éppen megkezdem benne szolgálatomat hogy miből áll a szolgálatom hölgyeim és uraim én verseket írok képzeletbeli papír lapja felett görnyedek mintha saját magam felett és megszáll az ihlet vibráló fény sorra felgyújtom őket egyiket a másik után a sötét alsó- vagy felsőszobában a helyzet fokozódásától függően amióta csak az eszemet tudom nem volt kapcsolatom hölgyeim és uraim íme a megírt és befejezett vers ég veled kedvesem
